PÜNKÖSDI PÁSZTORLEVÉL

Jöjj teremtő Lélek!
A régiekkel mondott pünkösdi fohászt sohasem szabad múlt időben ismételni. Egyéni és közösségi életünk egyaránt rászorul az állandó és folyamatos, valamint a jövendőre is biztosított Lélek-jelenlétre. Ha a Lélek-érkezést, csak valamikori első pünkösdként és az anyaszentegyház születésnapjaként emlegetnénk, két végzetes hibát követnénk el. Először, ha a történelmi múltba sorolnánk, akkor sokaknak kísértése lenne, hogy lezárt eseménynek gondolja. Másodszor, többen oktalan elbizakodottsággal azt hirdetnék, hogy nincs miért kérni Istennek Lelkét, mert az már véglegesen azoké, akik megérdemelték.

A pünkösd ünnepének érzékelhetően alacsonyabb hőfoka abból is adódik, hogy Isten Szentlelkét kiváltságos ajándéknak tekintik még a templomba járók is. Sajnos, a hitben erősebbek között is akadnak bőven, akik a nagyobb lelki erőt, a kiemelkedőbb szellemi képességet, vagy az előkelő értelmi adottságot, mint isteni részrehajlást emlegetik, esetleg a környezetüknek ezt sugallják. A Szentlélek – Isten harmadik létformája, és semmi esetre sem valamilyen kiemelt kegyelmi ajándék, vagy titokzatos mennyei erőforrás, amely némelyeket ellát áldásaival, másokat pedig kizár hatásköréből. Egyre többször lehet megtapasztalni, hogy a démonizált modern világban Szentlélekistent nagy erővel igyekeznek megtagadni, azonban látható munkáját (szolgálat, küldetés, vigasztalás, erkölcs stb.) mivel az eltitkolhatatlan, igyekeznek az emberi csúcsteljesítmények eredményei közé besorolni. Hatalmas bűne az egyháznak, hogy most úgy mutatkozik a világ előtt, mint aminek van kiválóan teljesítő része, és van a csőd szélén szédelgő szárnya. Ez a kép azért szerencsétlen, mert nincs igazán kiváló, és nem lenne szabad a csőd peremére sem sodródni, ha komolyan veszik az egymás terhének hordozását, mint mennyei parancsot.

A világ társadalmainak szétszakadozottságát (lásd szegények és gazdagok) a bűn következményeként ítéli meg a teológiai állásfoglalás, és nagyon helyesen gyors beavatkozást követel. Várható, hogy a világ is rákérdez az egyház állapotára és megítéli azt. Ennek az ítéletnek az lesz a legfájdalmasabb tétele, amikor a világ fogja felhívni a figyelmet arra, hogy hiányzik a Szentlélek imádata és tisztelete az egyházból.
A megoldás Isten teljes elfogadásában van. Ehhez a teljességhez tartozik Isten harmadik létformájának, a Szentléleknek helyes és biztos megismerése és ajándékainak elfogadása és hasznosítása. Pünkösd annak ünnepe, hogy Isten harmadik létformájában az ember megkapta az egyetlen lehetőségét annak, hogy megismerje teremtő Atyját, megváltó Krisztusát, és hogy engedelmességre szánja el magát, és mint szolga az ő Urát kövesse. Nem elég ismereteket gyűjteni az Atyáról és a Fiúról, nem elég érveket ütköztetni a róluk terjedő elméletek kapcsán, ellenben létszükséglet a Lélek nyomán felismerni és feltétel nélkül követni az Úr akaratát. Isten harmadik személye tehát nem többlet, hanem személyessé tevő hatalom. Ennek jelentősége abban lelhető fel, hogy az önmagát kijelentő Isten nemcsak megszólít, hanem bennünk is megszólal.

Három titok áll a bennünk való megszólalás hátterében: a hitnek, Isten megismerésének és az engedelmességnek a titka. E három titok a Szentlélek munkájában oldódik fel és lesznek igazi értékek. Rendkívül lényeges megismerni, hogy Isten Lelke vezeti az embert, mégpedig úgy, amiként önmagát sohasem tudná. A legcsodálatosabb értelem, a legpáratlanabb szellemiség is tévelygő torzó Isten harmadik létformájából támadó vezetés nélkül. A lelkipásztorok Isten Lelkének köszönhetik az igehirdetés csodáját, azaz a bizonyságtétel lehetőségét, amelyben Isten kijelentése ige-, gyülekezet- és időszerű lesz. A Lélek ajándéka az is, hogy a hallgatóság is a Szentlélek munkája által épül a prédikáció elfogadásakor.

Isten Szentlelke által közli önmagát és akaratát, de csak azok kapnak meg mindent, akik ugyancsak Szentlélek által követik Őt. Íme, miért fontos, hogy pünkösd ünneppé legyen a világban. Ezért központi kérdés az egyházban. Ha valóban azt akarjuk, hogy „tüzet fogjon e fásult világ”, akkor mától állandóan könyörögjünk a régiekkel együtt: Jöjj teremtő Lélek!

Nagyvárad, 2018. pünkösdjén

A békesség kötelékében,

Csűry István
püspök