A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia

Forrás: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt

Budapest – 2019. november 26-án tartották a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóját, amelyen többek között felszólalt Orbán Viktor, Azbej Tristan és Szijjártó Péter. A politikusok mellett az egyházi vezetők is köszöntőt mondtak. Egyházunk részéről Fabiny Tamás elnök-püspök mondott beszédet.

Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten. A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a kormányfő kiemelte: Európa megmentéshez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk. Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar nép és kormány hiszi, hogy a keresztény erények békéhez és boldogsághoz vezethetik azt, aki gyakorolja azokat, ezért az alkotmány is kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Ez az örökség kötelez, hogy a magunk erejének megfelelően megvédjük a világban azokat a keresztény közösségeket, amelyek üldöztetést szenvednek – mondta.

Felidézte: a magyar törzsek zöme, több százezer ember 1100 éve érkezett ide, rendezte be itt az életét. Előttük sok nép érkezett és tűnt el. A magyarokat máig furdalja kíváncsiság, hogy mi miért maradtunk meg. A legelfogadottabb válasz szerint katonai erényeink és vitathatatlan életerőnk nem lett volna elegendő, „megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit felvétele volt” – közölte.

Vannak, akik ezt elsősorban diplomáciai bravúrnak, államszervezési teljesítménynek gondolják – folytatta –, és az is volt, de mindezt megelőzően lelki újjászületés és valódi megtérés is.

Arról is beszélt, hogy a keresztény lelkület sajátos válfaja, sajátos magyar keresztény államrendje született meg itt ezer éve, és a történelem során mindig visszataláltunk erre az útra. Ezért mondja ki a magyar alkotmány, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A magyar nép és kormány hisz abban, hogy a kereszténység segítheti a népek, nemzetek megmaradását, ahogy az velünk is történt – mondta.

Emlékeztetett: első keresztény királyunk több volt, mint kiemelkedő uralkodó, látnok is volt, aki útmutatást írt, „lelki és politikai iránytűt”. Bár ezt a fiának írta, úgy olvassuk, mint nekünk szóló személyes üzenetet – fogalmazott –, és ha megfogadjuk, amit írt, erős hazát, virágzó kultúrát, szerető otthont és boldog családot építhetünk magunknak. Ez a magyarok politikai kézikönyve, „ma is ebből dolgozunk” – tette hozzá.

Közölte: ebben az útmutatásban az áll, hogy „minden ember azonos állapotban születik”, és „semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”.

Orbán Viktor szerint van értelme Magyarország kiállásának, mert a jó jót inspirál, a magyarok kiállása bátorságot szül, „a példa messzire terjedhet, a cselekvés felszabadíthatja a bénultakat és visszaadja a személyes tett értelmébe vetett hitet”.
Úgy látja, felmerülhet a kérdés, hogy nincs-e elég teendő a keresztényellenességgel Európában, miért kell más kontinenseknek segítséget nyújtani. A kereszténység bajai Európában és a keresztények üldözése máshol azonban nem választható el egymástól – vélekedett.

A kormányfő kitért rá: „Európa csendes”, „egy rejtélyes erő lezárja az európai politikusok száját és megbénítja karjaikat”. Európában a keresztényüldözés csak emberi jogi kérdés lehet, a keresztények külön nem nevezhetők meg, csak a többi hitéért üldözöttel együtt, így a keresztényüldözés beleolvad a vallási üldözöttek sokszínű családjába – közölte.

Mint mondta, ezt sem szabad lebecsülni, de akik a keresztényüldözést csak humanitárius problémaként kezelik, nem beszélnek arról, ami a legfontosabb: nemcsak egyes emberek, közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett és átfogó támadás alatt. A mi kultúránk, civilizációnk, az eddig legsikeresebb keresztény civilizáció, Európa földjén is. A támadás formái változatosak: „népességcsere, bevándorlás, megbélyegzés, kigúnyolás, a politikai korrektség szájkosara” – sorolta.

Orbán Viktor kifejtette: sok jó és igaz keresztény politikus dolgozik ma Európában, de a mai európai korszellemben, a mai média-erőviszonyok között, a folyamatos koalíciós egyeztetések súlya alatt nem tudnak, nem mernek, nem akarnak megszólalni. Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet, itt politikai stabilitás, bevándorlásellenes közhangulat, a keresztény kultúra megvédését követelő többség van – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a magyar politika kiindulópontja, hogy nekünk, keresztényeknek jogunk van megvédeni kultúránkat és az ebből fakadó életformánkat.

A miniszterelnök kitért rá: a támogatást közvetlenül a bajba jutott közösségekhez kell eljuttatni, ezért az érintett egyházak vezetőivel keresik a kapcsolatot, mert ők kitartanak az áldatlan körülmények közepette is.

Elmondta: sok európai ország politikusaival szemben szerintünk az embereket arra kell ösztönözni, hogy ott tudjanak élni és megerősödni, ahol az őseik évszázadok óta élnek. A Hungary Helps program keretében ezért iskolákat, kórházakat, lakóházakat építenek újjá számukra, továbbá fiataljaik továbbtanulását biztosítják magyarországi egyetemeken – sorolta.

Orbán Viktor kiemelte: a legnagyobb tévedés, amelyet egy európai ember a keresztényüldözésről hallva mondhat, hogy ez vele, az ő országában sosem történhet meg. Pedig a terror már eddig is többször lecsapott Európában, Európa nyugati országai sok katonát adtak az Iszlám Államnak, és az illegális migrációval ellenőrizetlenül jöttek a radikális iszlámot követő tömegek Európába – közölte. Hozzátette: a demográfiai előrejelzések szerint a nem távoli jövőben lesznek olyan európai országok, ahol a vallási, kulturális arányok gyorsan megváltoznak.

Európát ettől csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához – hangoztatta.

A kereszténység és az üldözött keresztények védelme számunkra „nem opcionális kérdés, hanem becsületbeli ügy és önmagunkról is szól” – mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára kedden Budapesten a keresztényüldözésről szóló, második alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián.

Azbej Tristan úgy fogalmazott: Budapest a konferencia idején nemcsak Magyarország fővárosa, hanem a keresztény szabadság és a keresztények szabadságának fellegvára, az üldözött keresztények biztos támasza is.

A konferencia „felhívás és sürgetés” a nemzetek közössége felé, hogy „sorakozzunk fel a keresztény szabadság zászlaja alatt és fordítsuk meg a történelem menetét” – mondta az államtitkár.

Kitért arra: a két évvel ezelőtt első alkalommal megrendezett keresztényüldözésről szóló konferencián a résztvevők közösen kimondták, hogy „a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység és ezt nem lehet többé eltitkolni, bagatellizálni vagy az úgynevezett politikai korrektség szájzáraival elhallgatni”.

A második konferencia lehetőség a számvetésre is, és az államtitkár megítélése szerint az elmúlt két évben „az elvetett mag termővé vált”, „valami megmozdult”.

Azbej Tristan felidézte: Magyarország kormánya 2016-ban a világon elsőként kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Ennek jegyében az elmúlt két és fél évben 70 ezer üldözött ember otthon maradását és szülőföldjére való visszatérését tették lehetővé a Hungary Helps Program támogatásával.

Mára „a Hungary Helps Program, a segítő Magyarország programja nemcsak nemzeti küldetésünké, de nemzetközi példává is vált” – mondta, példaként említve az államtitkárság megállapodását az Amerikai Egyesül államok nemzetközi fejlesztési ügynökségével, amelynek keretében „közösen építjük újjá Irak legnagyobb keresztény többségű városát”.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában arról beszélt: nem a keresztények voltak az elsők, akiket vallásuk miatt üldöztek. Az ókorban a népek közötti konfliktusokat magukat is az istenek erőpróbájának tekintették.

A kereszténység terjedésének első nagy színterei a Római Birodalom és a vele szomszédos keleti birodalmak voltak. Róma ugyan sokféle kultuszt befogadott, de őrizni akarta ősi azonosságát is. Állami döntéstől függött, hogy elismertek, megtűrtek vagy esetleg babonának minősítettek és tiltottak egy vallási közösséget. A konfliktusok és az üldözések néha helyi, néha általános birodalmi szinten jelentek meg. Felidézte: a középkor eretnek mozgalmai után, amelyeket gyakran szintén erőszakos cselekmények kísértek, a reformáció magában Európában indította el a vallási meghasonlás korszakát.

A felvilágosodás kora az ész jegyében ideológiai alapú vallásüldözések sorát indította meg. A francia forradalom mártírjai vagy később a nácizmus és a kommunizmus keresztény áldozatai már ezt az új típusú üldözést jelezték, amely nem egy másik vallás nevében, hanem az Istenre féltékeny emberi önimádat alapján pusztította a hívő embert, aki “nem fért bele szélsőséges, irreális, és ezért végső soron embertelen ideológiáik keretei közé” – mondta.

Felhívta a figyelmet arra: nem szabad hallgatni a keresztények elleni támadásokról, akinek lehetősége van rá, fel kell emelnie a szavát az üldözöttek érdekében.

Ha az üldözöttek lakóhelyükről menekülni kénytelenek, ők is támogatásra, különleges figyelemre és segítségre szorulnak. Segíteni kell őket abban, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre és biztonságban újrakezdhessék életüket – tette hozzá Erdő Péter.

Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatnak lelkészi elnöke arról beszélt: minden keresztényüldözés legmélyén az a szándék, hogy az üldözött „megtagadja Krisztust, az üdvöztőt”.

A református püspök megköszönte azoknak a kormányoknak és politikusoknak a munkáját, akik tesznek az üldözött keresztényekért, és megköszönte az üldözött keresztény egyházak vezetőinek és képviselőinek, hogy „megosztják velünk nehéz sorsukat, hogy nem hallgatnak, holott az üldözés egyik lényeges eleme, hogy elhallgattassák az üldözöttet”.

Az ő helytállásuk a mi közösségeinket is erősítik, „ha ti éltek, akkor mi is élünk” – tette hozzá Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: a keresztnek nincsen „fogantyúja”, a kereszthordozás testi és lelki fájdalommal és fáradsággal jár.

Beszélt három keresztről: az egyiket egy nigériai püspöktől kapta, aki nem hagyta el közösségét a legnehezebb időkben sem. A másik egy moszuli asszonyé volt, aki az Iszlám Állam katonái elől menekülve nem tudta azt magával vinni, de muszlim szomszédasszonya megőrizte, és két évvel később visszaadta neki. A harmadik kereszt az épülő budakeszi evangélikus templom keresztje lesz, amelyet vértanú keresztények tiszteletére építenek fel. Ezek a keresztek mind jelzik, hogy a kereszthordozáshoz bátorság kell és fájdalommal jár – mondta az evangélikus püspök.

II. Efrém Ignác, az Antiókhiai Szír Ortodox Egyház pátriárka megköszönte Magyarország elköteleződését az üldözött keresztények mellett.

Hozzátette: a magyar segítségnyújtás inspirált más országokat is, hogy nyilvánosan kiálljanak mellettük.

Szólt arról: közösségeik jelenléte azon a földön, ahol a kereszténység megszületett, szükségszerűség és a muszlim közösségek számára is létfontosságú. A keresztények ugyanis mindig aktív szerepet vállaltak a társadalomban.

Beszélt arról is: megmaradásukhoz vallásszabadságra, az állam és egyház szétválasztására és a vallások közötti párbeszédre van szükség.

A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.

Szijjártó Péter rámutatott: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást.

Ez annak ellenére van így, hogy a tények „mellettünk állnak” – mondta a miniszter, és kitért arra, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte.

Értékelése szerint a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.

A miniszter rámutatott: sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne. Kijelentette: visszautasították eddig is és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűncselekmények, amelyeket a keresztények, vagy más közösségek ellen elkövetnek.

Ez ugyanis ösztönzés és bátorítás lenne további bűncselekmények, támadások elkövetésére – hangsúlyozta a miniszter, aki bírálta az ENSZ migrációs csomagját is.

Csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják – mutatott rá a miniszter angol nyelvű beszédében.

Kiemelte: minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni.

Ahogy mindenkinek joga van arra is, hogy szülőföldjén éljen, és ott biztonságos életet folytasson saját hazájában – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez az alap, amire a magyar kormány politikáját építi, amikor támogatja a keresztény közösségeket.

Jelezte: egyre több ország közelít úgy ehhez a kérdéshez, mint Magyarország. Megköszönte, hogy az Egyesült Államokból magas rangú delegáció érkezett a tanácskozásra.

Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent, nagyrészük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.

Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek – mutatott rá. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.

Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit.

Az amerikai elnök – a levél szerint – kiemelte, hogy az Egyesült Államok mindig is „vehemensen” védelmezte a vallásszabadságot az emberek hitével összhangban. Méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit, és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság elmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Donald Trump hangsúlyozta: mindannyiunknak felelőssége van ezen jogok védelmében.

Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében szintén elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki.

Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt hangoztatta, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni. Vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban.

Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról.

Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.

A konferencián egyházkerületünk képviseletében ft. Csűry István püspök és Forró László főjegyző vesz részt. 

evangelikus.hu