Könyvbemutató a nagyváradi Lorántffy Központban
A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ adott helyet annak a rendezvénynek, amely a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Festum Varadinum eseményei között szerepelt.
A mintegy 360 éve kiadott Váradi Bibliára kívánták irányítani a figyelmet, nem az újbóli megjelentetéssel, hanem három olyan kötettel, amelyek az érdeklődőket emlékeztethetik – kivált a Szentírás esetében – a fordítás feladatának nagyságára, bonyolultságára.
A rendezvényt Dénes István Lukács püspökhelyettes nyitotta meg a szép számmal egybegyűlt közönség köszöntésével, és a kiadványok jelenlévő készítőinek bemutatásával.
Dr. Pálfi József a PKE rektora, e könyvek szerkesztőjeként elsősorban az eredeti munka, vagyis a Váradi Biblia létrejöttének körülményeit világította meg. – Ha visszatekintünk a 17. század első harmadára, elcsodálkozhatunk, hogy a történelmi helyzet, az akkori szétszakítottság ellenére, Várad szellemi téren felívelő szakaszát élte, itt működött ugyanis az ország egyik legerősebb felsőoktatási intézménye. Ámbár tényleges egyetemről nem beszélhetünk, hiszen ez idő tájt nem létezett sem Erdélyben, sem a Partiumban, a kollégium a legmagasabb tudásközpontot képviselte; ide gyűltek a külföldet is megjárt, ottani tanulmányokkal, műveltséggel töltekezett teológusok; s ez a tény képezhette alapját annak a szellemi műhelynek, amelyből – a Károli-Biblia egyes szövegrészeinek újragondolásával, széljegyzetekkel ellátva, Köleséri Sámuel és segítőinek munkássága nyomán – a Váradinak nevezett Biblia kikerült. Ehhez járult még az a körülmény, hogy ebben az időben itt működtette korszerűnek számító nyomdáját Szenczi Kertész Ábrahám, aki még helyben elkezdte a magyar nyelvű Biblia újabb, javított változatának kiadását. A történelem azonban közbeszólt: a város törökök általi megszállása miatt (1660), a megkezdett munkát –furcsa mód, az Ószövetség részeit – Kolozsváron kellett befejezni (1661). Szóba került még ezen lelkiismeretesen végzett fordítói, értelmezői munka máig ihletet adó ténye, mely szerint az igehirdetésnek – ha más nyelvű is – mindig el kell érnie, lélekben megérintenie hallgatóit. Nagyrészt e gondolatra alapozva – a Váradi Biblia 360. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 100. évfordulójára időzítve (2021) – konferenciát szerveztek, s ennek hozadéka az a tanulmánykötet, amelyről a későbbiekben dr. N. Császi Ildikó beszélt.
Dr. Balázs Géza nyelvész a különböző bibliafordítások, újragondolások jelentőségére mutatott rá a magyar nyelv fennmaradásának, további fejlődésének szempontjából. Nyilván e sorba illeszthető a Váradi Biblia is, de ennek kapcsán többet beszélnek a Vizsolyban kiadott Bibliáról, mint olyan műről, amely fogalomkészletét, szóhasználatát a néptől vette át, s így a modern magyar irodalmi nyelv kiindulópontjának tekinthető. Dr. Magyari Sára a Váradi Biblia széljegyzeteinek értékéről beszélt: rámutatnak, hogyan is ment végbe akkoriban a fordítás, milyen nyelvi megfontolások, értelmezési gondok merültek fel egy-egy igerész kapcsán, hiszen a jelentéseket át kellett ültetni – sok esetben a kulturális különbségeket is áthidalva – egyik nyelvből a másikba.
Ezt követően N. Császi Ildikó ismertette a tanulmánykötet tartalmát: a Váradi Bibliával foglalkozó íráson kívül, az olvasó megismerkedhet a történelmi háttérrel, valamint kiemelendőek az egyház és nyelvpolitika témakörében született értekezések; ezek tartalmazzák a mára, sőt, a jövőre ható legfontosabb gondolatokat, hogyan viszonyuljon az egyház a politikához, hogyan alakítható az igehirdetés egy egyre inkább kétnyelvűvé váló közegben. Végezetül Horváth István, a Partium Kiadó tördelőszerkesztője számolt be az igényes kivitelű könyvek készítéséről, a megvalósíthatóság érdekében tett engedményről: a mostani kiadás a Váradi Bibliának csak azon igerészeit tartalmazza, amelyekhez magyarázó széljegyzet tartozik. Mindhárom kötet a Partium Kiadó és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában jelent meg, és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
E könyvek bemutatójának mintegy záróeseményeként a Váradi Dalnokok léptek fel. Adja meg az Isten címet viselő énekes összeállításukkal mind nemzeti, mind vallásos érzületüket sugározták hallgatóságuk felé.
