Tallinn – lehetőség az ökumenikus közösségre

„Európa jövőjének alakításában részt vevő egyházaknak fantáziadúsnak és bátraknak kell lenniük, magabiztosnak és semmiképpen sem arrogánsnak. Ezek az egyházak nem csak beszélnek, hanem hisznek; nem aggódnak, hanem kitartóan reménykednek.” A 2023-as CEC Közgyűlés több mint 300 résztvevője, akik a CEC (Conference of European Churches) – Európai Egyházak Konferenciája tagegyházait képviselik Európa-szerte, a fenti közgyűlési üzenettel álltak elő, inspirálva nem csak az európai egyházak közösségét.

Idén (2023. június 14-20) tartotta a CEC 16. közgyűlését Tallinnban, Észtországban, az „Isten áldása alatt – a jövő alakítása” témával.

A CEC 114 ortodox, protestáns, anglikán és katolikus egyház közössége Európa-szerte, valamint több mint 40 egyház és országos szervezet partnersége. A CEC-t 1959-ben, a második világháborút követően alapították, hogy a gyógyulásért és a békéért dolgozzon.

Isten áldása alatt – a jövő alakítása

A találkozó emlékeztetett arra, hogy áldottnak lenni annyi, mint megszabadulni a saját biztonságunkkal kapcsolatos aggodalomtól. Az áldás ekképpen történő megfogalmazása az, ami a CEC egyházait hivatásukban irányítja egy igencsak konfliktusos világban.

A vitaindító előadók emlékeztették az egyházakat, hogy a teológia nem feltétlenül magánügy, és nekünk, keresztényeknek fel kell vállalnunk azt a kihívást, hogy hozzájáruljunk az egyre inkább szekularizálódó politikai diskurzushoz. Az Európa jövőjének alakításában részt vevő egyházaknak fantáziadúsnak és bátraknak kell lenniük, magabiztosnak, nem arrogánsnak, nem csak beszélni tudnak, hanem meghallgatni is; bíznak és nem aggódnak; reménykednek és nem menthetetlenül optimisták.

Egymásból táplálkozó konfliktusok

A Krisztusban egyesült és a bibliai tanúságtétel által egybefont egyházakat kihívás elé állítják az európai kontinensen zajló fejlemények. Ez arra kényszerít bennünket, hogy szembenézzünk az éghajlati válság, a biológiai sokféleség csökkenése, a globális migráció, a populista zászló alatt növekvő nacionalizmus, az emberi jogok megsértése, a szélesebb körű konfliktusok és a nyílt háború kihívásaival. Mindezek a jelenségek nagyon sok esetben egymásból táplálkoznak: például az ökoválság rontja az élelmezés fenntarthatóságát azon populációk számára, amelyek az erőforrásokhoz való hozzáférés csökkenésével kapcsolatos konfliktusok következtében jobb életet keresve vándorolnak.

Ökoválság

Ebben az összefüggésben a gyűlés elismerte Isten iránti kötelességét, hogy meghallgassa azoknak a fiataloknak a felhívását, akik úgy érzik, hogy elárulták őket azok, akik szintén fiatalok voltak valamikor. Elismerjük felelősségünket az ökoválsághoz és az éghajlati igazságtalansághoz való hozzájárulásért, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek a határtalan növekedésre törekvő gazdaságokhoz. Isten gyermekeinek fel kell állítaniuk egy bizonyos fontossági sorrendet.

Háború

A közgyűlés egyértelműen elítéli Oroszország brutális invázióját Ukrajnában, valamint az élet, a terület és a nemzetközi kapcsolatok tönkretételét.

A konferencia tagjai meghallgatták a közvetlenül érintettek hiteles és erőteljes bizonyságtételét a valós helyzetről, valamint a szeretettel teljes, de határozott felhívást az imára és a folyamatos segítségnyújtásara.

A gyűlés tagjai az erőszak áldozatai mellett foglalnak állást ebben a háborúban.

Megindítóan hiteles volt Zán-Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének beszámolója és határozott állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy a békét nem fegyverek által lehet tartóssá tenni, hanem csakis imával és a szeretet gyakorlásával. A fegyverek, az erőszakos válasz csakis sebeket okoz, míg a megbocsátás és a szeretet általi békére törekvés elindíthatja a sebek begyógyulását.

A vallás- és hitszabadság Európa egyes részein komoly veszélynek van kitéve – például a keresztény kisebbségeket megtámadják, a szent helyeket és a vallási örökség helyeit megsemmisítik, és a földeket elfoglalják.

Migráció

A globális migráció jelentős emberáldozatot is követel. Találkozásunk során megdöbbenve hallottuk, hogy közel 500 ember fulladt meg Görögország partjainál. A CEC és a CCME ima- és virrasztásnapot hirdetett 2023. június 25-ére.

Egység

A CEC-et eredetileg azért alapították, hogy olyan teret hozzon létre, ahol a különböző történelemmel rendelkező, politikai és etnikai hovatartozású európaiak találkozhatnak egymással a nézőpont és a tapasztalat különbözősége miatt és ellenére is. Ez a hivatás ma is érvényes – különösen az európai jelenlegi valós és erőszakos megosztottság miatt. A keresztények elkerülhetetlenül egyesülnek Krisztusban, a sokféleség gazdagítja őket, és arra hivatottak, hogy tanúi legyenek ennek az egységnek azáltal, hogy kifejezzék (szóban és tettekben) aggodalmukat a hatalommal nem rendelkezők iránt, akik igazságtalanságot szenvednek. Ez azt is jelenti, hogy számon kell kérni mindenkit, aki igazságtalanságot okoz másoknak.

Ahogy korunk politikai mozgalmai közül néhány továbbra is a határok és a szűken meghatározott identitás biztonsága mögé húzódik, a keresztyén egyházak nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy eltávolodjanak egymástól. A kölcsönös szeretetben és kegyelemben gyökerező beszélgetéseinknek jellemezniük kell prioritásainkat az elkövetkező években.

Az egyházaknak figyelniük kell Isten Jézus Krisztusban való hívására, hogy legyenek a remény közvetítői, akik nyilvánosan fel vannak készülve az igazságtalan szenvedés sebhelyeinek viselésére. Ez azt jelenti, hogy félelem nélkül ki kell tárni a feltámadás reményének megbékélt életét Jézus Krisztusban, aki arra hív bennünket, hogy Isten áldásával vállaljunk felelősséget a jövő alakításáért.

Magyar a vezető testületben

A közgyűlés képviselői megválasztották a következő 5 évben irányító testület (CEC Governing Board) tagjait. A Nikitas érsek (Konstaninápolyi Egyetemes Patriarchátus) vezette 20 tagú vezetőségbe beválasztották dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkészt, a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) főtitkárát is.