A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz: Jelen szabályzat az általános és egyetemes titkos választások elvét valósítja meg.
a. Egyházközségi szinten az egyház minden választó tagjának biztosítja a lelkiismerete szerint való jelölést. Egyházmegyei és egyházkerületi szinten testületi jelölés történik. Az első fokú rokonsági viszonyban lévő, egy háztartásban élő jelöltek közül az egyik vissza kell lépjen.
b. A titkos jelölések biztosítani kívánják a választói közgyűlések számára a legjobb döntések meghozatalát, valamint a választás titkos jellegéből adódó teljes lelkiismereti szabadságot.

2. szakasz: Egyházi tisztségekre általánosan jelölhetők azok a választói névjegyzékbe felvett, 25. életévüket betöltött, köztiszteletben álló, tiszta erkölcsű, vezetésre alkalmas, konfirmált egyháztagok, akiknek családi életük kifogástalan, az istentiszteleteket rendszeresen látogatják, úrvacsorával rendszeresen élnek és az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartják.
A lelkészjellegű tisztségekre azok az aktív, egyházi szolgálatban álló lelkipásztorok jelölhetőek, akikre az előbbiekben felsorolt feltételek fokozottan érvényesek, akik a II. lelkészképesítő vizsgával és legkevesebb 5 évi lelkipásztori szolgálattal rendelkeznek.
Egyházi tisztségekre nem jelölhetők azok, akik a kommunista diktatúra idején, valamint napjainkban nyilvánvalóan egyházunk kárára jártak el, valamint azok, akik presbiteri tisztségüktől fegyelmi eljárás által megfosztattak, vagy tisztségükről önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondtak. Továbbá nem ajánlott a szektás irányt képviselő egyháztagok jelölése (CE Szövetség, Rapp-féle presbiteriánus irányzat, Zimányi-féle munkások stb.).
Egyházmegyei és egyházkerületi lelkészjellegű tisztségekre nézve szükséges az Átvilágító Bizottság tisztázó határozata, vagy az átvilágítást kezdeményező kérvény letételének bizonyítása. Az egyházmegyei és egyházkerületi főgondnokokra nézve ugyanezen eljárás érvényes.
A választhatósági korhatárt tekintve a Kánon rendelkezései érvényesek.

3. szakasz: A választások lebonyolítására és felügyeletére Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) alakul. Az EVB tagjait az Egyházkerületi Közgyűlés választja úgy, hogy minden egyházmegye képviselve legyen egy-egy lelkészi, világi, valamint póttag által.
Az Egyházkerületi Közgyűlés az EVB számára biztosítja egy szakképzett jogász segítségét.

AZ EVB JOG- ÉS HATÁSKÖRE

a. Az EVB alakuló gyűléssel kezdi meg tevékenységét, mely alkalommal saját kebeléből elnököt, jegyzőt és egy háromtagú intéző bizottságot választ.
b. Az EVB kivizsgálja a jelöltek személyével kapcsolatos esetleges óvásokat, panaszokat és az érintettek meghallgatásával dönt a jelöltek minősítése tárgyában. Titkos szavazással hozott, alaposan indokolt határozatát írásban közli az óvást benyújtóval, az illető jelölttel, valamint az őt jelölő testülettel. Az EVB elnöke, illetve elnöksége önmagában semmiféle határozatot nem hozhat.
c. Az EVB felügyel a választások szabályszerűségére. Nyilvánvaló szabálytalanság esetén a választást ugyanazon a szinten és helyen megismételteti.
d. Az EVB tagjának is jogában áll óvást benyújtani, viszont annak intézésében nem vehet részt.
e. Az EVB általában eljár és intézkedik valamennyi, a választásokkal kapcsolatos olyan kérdésekben és esetekben, melyeket jelen szabályzat kifejezetten nem utal más hatóságok és tisztségviselők hatáskörébe.
f. Az EVB megbízatása a soron következő egyházkerületi választások befejezése nyomán, az utolsó fellebbezési határidő lejártával szűnik meg.
g. Az egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi jelöléseket, illetve választásokat követően az EVB szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez.

II.

EGYHÁZKÖZSÉGI JELÖLÉSEK

4. szakasz: Az egyházközségi közgyűlések időpontját az Egyházkerületi Közgyűlés határozza meg, szem előtt tartva az előkészítést igénylő időtartamot.

5. szakasz: Minden olyan, 25. életévét betöltött egyháztag jelölhető, aki a választói névjegyzékben szerepel, és jelen szabályzat feltételeinek eleget tesz. Minden egyháztag jelölhet, aki a választók névjegyzékében szerepel.

6. szakasz: A presbiteri valamint gondnoki (főgondnoki) tisztséget betöltők választási ciklusa a Kánon által szabályozott. Minden presbiter, gondnok (főgondnok) újraválasztható.

7. szakasz: Presbiteri tisztségre az egyházközségi jelölő közgyűlés jelöl, melyet a megelőző két vasárnapon istentiszteletek alkalmával hirdetnek ki. 
A jelölő közgyűlés előtt egy héttel, a rendes vasárnapi istentiszteleten a Presbitérium a gyülekezet kebeléből egy 7 tagú ügyintéző bizottságot választ, oly módon, hogy a bizottság 3 tagját a presbitérium továbbra is szolgálatban maradó tagjai, 3 tagját pedig a gyülekezeti tagok adják. A bizottság hetedik tagja hivatalból a lelkipásztor.
Az ügyintéző bizottság saját kebeléből megválasztja elnökét és jegyzőjét. A bizottság feladata a jelölés menete rendjén a jelölőcédulák kiosztása, valamint a jelöltek ellen beérkező panaszok kivizsgálása. Az ügyintéző bizottság tagja lehet az egyházközségi elnökség is.

8. szakasz: A tisztségekre való jelölés az egyházközség pecsétjével ellátott jelölőcédulákkal történik. A jelölőcédulákra legalább 5 jelölt nevének és foglalkozásának feltüntetése kívánatos. Ahol ezt kevésnek tartják, a Presbitérium dönthet a jelölőcédulákra kerülő nevek számát illetően, ez azonban nem haladhatja meg a választandó presbiterek számának felét.

9. szakasz: A jelölőcédulát az egyháztagok az intézőbizottságtól veszik át, a presbiteri gyűlésen meghatározott módon, a választói névjegyzék alapján.

10. szakasz: A jelölő közgyűlésre a kijelölt napon, a vasárnapi istentiszteletet követően kerül sor, oly módon, hogy a templomból kivonuló gyülekezet az erre a célra előkészített urnákba helyezi jelölőcéduláját, a választott ügyintéző bizottság felügyelete mellett. Minden szavazásra jogosult csak egy jelölőcédulát helyezhet el.
Az ügyintéző bizottságon kívül a közgyűlés 5-7 tagú számlálóbizottságot hoz létre, melynek feladata az eredmények összesítése. A számlálóbizottság tagja lehet minden választásra jogosult egyháztag, kivéve az egyházközség elnökségét (lelkipásztor, főgondnok, gondnok).
A jelölést követően a számlálóbizottság összeállítja a jelöltek névsorát a jelölések számának megfelelően, csökkenő sorrendben. 
A jelölő közgyűlésről jegyzőkönyvet vesz fel, azt hitelesíti. A jelölőcédulákat a ciklus végéig az egyházközségi levéltárban megőrzésre helyezi el. 
A jelöltek névsorát (foglalkozásuk megjelölésével) a templomban közszemlére kifüggeszti.
A lelkipásztor a soron következő istentisztelet alkalmával a hirdetés rendjén ismerteti a jelöltek névsorát. Felhívja a választók figyelmét arra, hogy a jelöltekkel szemben kifogással élhetnek, melyet a jelölő közgyűlést követő három napon belül írásban nyújthatnak be a lelkipásztori hivatalba.
A panaszok elbírálása az ügyintéző bizottságok hatáskörébe tartozik. A tárgyalásra be kell hívni a panasztevőket, valamint mindazokat, akik ellen panaszt nyújtottak be, hogy védekezésüket előterjeszthessék.
Az ügyintéző bizottság négy napon belül határozatot hoz, és azt az érintettekkel írásban közli.
Az ügyintéző bizottság határozatának megfellebbezése az EVB ügyintéző bizottságához öt napon belül benyújtandó. Az EVB nyolc napon belül véglegesen intézkedik az ügyben.

11. szakasz: A jelölő közgyűlést követő második vasárnap első ízben kihirdetendő a választási közgyűlés időpontja.

12. szakasz: A jelölő közgyűlést követő harmadik vasárnapi istentiszteleten történik a jelöltek gyülekezet előtti bemutatása és megkérdezése, valamint a választói közgyűlés második ízben való meghirdetése. A lelkipásztor ez alkalommal kötelezően felhívja a gyülekezet figyelmét, hogy a választó közgyűlésre, annak titkos volta miatt hozzanak írószert.
Az ügyintéző bizottság gondoskodik a jelöltek ez alkalomra szóló időbeni meghívásáról. Amennyiben valamelyik jelölt nem tud megjelenni, írásban juttatja el nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy megválasztása esetén vállalja-e a presbiteri tisztséget. Aki semmilyen módon nem nyilatkozik, kizárja magát a jelöltek sorából.
A tisztséget vállalókból áll össze a presbiterjelöltek végleges névjegyzéke. A jelöltlistára való felkerülés feltétele legalább 2 jelölés elnyerése. A jelöltlistára maximálisan a megválasztandók számának a kétszerese kerülhet fel a jelölések számának megfelelően, csökkenő sorrendben.

13. szakasz: A presbiterválasztó közgyűlésre a megkérdezés utáni vasárnap kerül sor.
Az istentiszteletet követően a lelkipásztor ismerteti a titkos szavazás módját, majd ez alkalomra is új szavazatszámláló bizottságot választanak, melynek nem lehet tagja egyik jelölt sem. Nem lehet tagja sem az egyházközség elnöksége, sem a presbiterjelöltek valamelyike.
Az ügyintéző bizottság tagjai szétosztják a választók között a választólapokat, melyek a presbiterjelöltek végleges névsorát tartalmazzák. Ellenőrzik, hogy csak a választásra jogosultak szavazhassanak. 
A választók a választottaik neve elé egy-egy plusz (+) jelet tesznek. Minden választó annyi nevet jelölhet meg, ahány jelöltet a presbiteri tisztségre méltónak tart, de nem többet, mint a megválasztandó presbiterek létszáma.
A templomból kivonuló gyülekezet urnába helyezi az összehajtott szavazólapokat. A bizottság tagjai őrködnek a választók jogosultsága felett.
A szavazást követően a számlálóbizottság azonnal munkához lát. A megválasztottakról névsort készít a kapott szavazatok csökkenő sorrendjében, a közgyűlésen meghirdetett és a Kánon által meghatározott számban. A sorban ezután következőkből kerülnek ki a Kánon által megszabott számban a pótpresbiterek.
Az utolsó helyekre azonos szavazatszámmal kerülő presbiterek, illetve pótpresbiterek között a számlálóbizottság sorshúzással helyben dönt.
A bizottság a választásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazólapokat a következő választásig az egyházközség levéltárában megőrzésre rendeli.
A választás eredményét 24 órán belül közzé kell tenni. A közzétételtől számított 10 nap a fellebbezési határidő.
Az újonnan megválasztott Presbitérium a fellebbezési idő lejárta után 3 napon belül megtartja első ülését, melyen saját kebeléből titkos szavazással megválasztja az egyházközség főgondnokát és gondnokát.
A soron következő vasárnapon a lelkipásztor kihirdeti a presbiter-, illetve gondnokválasztás jogerőre emelkedett végeredményét és sor kerül az ünnepélyes gyülekezeti eskütételre.
A főgondnok és gondnok megválasztása külön menetben történik és a tisztség elnyeréséhez a szavazatok több mint fele elnyerése szükséges. Amennyiben egyik jelölt sem érné el az 50%+1 szavazatot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott között új választást kell elrendelni.
Az újonnan alakult gyülekezetekben a presbiterválasztást a Közgyűlés megerősíti.
Azokban az egyházközségekben, ahol az Egyházkerületi Közgyűlés engedélye nélkül tartottak presbiterválasztást, ott a választások eredménye semmisnek tekintendő és el kell rendelni a választási ütemterv szerinti új választásokat.
Indokolt esetben a választások lebonyolításában egy hét eltérés lehetséges. 

III.

EGYHÁZMEGYEI TISZTSÉGVISELŐK JELÖLÉSE ÉS VÁLASZTÁSA

14. szakasz: Az illetékes egyházmegye EVB tagjai összeállítják a tisztségeket tartalmazó listát (Kánon szerint) és azt minden anyaegyházközségnek időben kiküldik. Azon gyülekezetek, melyek az elmúlt esztendőre a jelölő közgyűlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat, elveszítik jelölői, választói jogaikat és képviselői a választhatóság jogát.
Minden egyházmegyei tisztségre mindegyik anyaegyházközség presbitériuma egy jelöltet állít. A jelölőlista kitöltését az illető presbitérium tagjai kötelező módon ellenőrzik. Az egyházmegyei fegyelmi bizottságot illetően, azok létszámával azonos számú egyházi, illetve világi jelöltet állítanak.

15. szakasz: Az egyházmegyei jelölő közgyűlés alkotó tagjai: minden anyaegyházközség lelkipásztora, főgondnoka, vagy gondnoka, illetve presbiteri küldötte.
A jelölő közgyűlés saját kebeléből egy 5-7 tagú számláló bizottságot választ. Ennek a bizottságnak nem lehet tagja az egyházmegye elnöksége.
A számlálóbizottság összesíti az egyházközségektől beérkezett jelölő íveket. A jelöltek listáját a jelölések számának megfelelően csökkenő számsorrendbe állítja. Az egyszemélyes tisztségekre szóló jelölések esetében az első három jelölt kerül a jelöltlistára, illetve a harmadikat követően annyi, ahány jelöltnek a jelölési száma az övével megegyezik. A jelöltek névsorát tartalmazó összesítő listára csak azok kerülhetnek fel, akik legalább 2 jelölést kaptak. Az egyházmegyei fegyelmi bizottság esetében a testület létszámának a kétszerese marad a jelöltlistán.
A jelöltek megkérdezése a tisztség elfogadása felől a jelölőközgyűlésen történik, ahol a jelöltek írásbeli nyilatkozatot tesznek.
Minden jelölt csak egy egyházmegyei tisztségre való jelöltséget vállalhat, kivételt képez az egyházmegyei tanácstagságra, illetve a fegyelmi bizottságba való jelölés.
A szavazatszámláló bizottság munkájáról és annak eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel. A jelöltek listáját nyilvánosságra hozza, és a jelölőíveket az egyházmegyei levéltárba megőrzésre rendeli.
A jelöltlista alapján, a jelölőközgyűlésen megtörténik a jelöltek bemutatása.
A jelölőközgyűlést követő három napon belül az EVB illető egyházmegyei megbízottjai a jelöltek névsorát, a gyűlés jegyzőkönyvével együtt átadják az EVB intéző bizottságának.
A lelkipásztorok, istentiszteletek alkalmával, a gyülekezeteikben ismertetik a jelöltek névsorát.
A jelölőgyűlést követő 15 napon belül, a jelöltek személyét illetően, panaszt lehet tenni és óvást lehet emelni az EVB intéző bizottságánál.
A jelölőközgyűlést követő 15 napos óvási és 10 napos elbírálási idő elteltével kerül sor az egyházmegyei választóközgyűlésre.
A jelölőközgyűlés napján minden anyaegyházközség megkapja az egyházkerületi tisztségekre és a zsinati tagságra szóló jelölőívet. A jelölőlista kitöltése presbiteri gyűlés keretein belül történik. A jelölőlista kitöltését a presbiterek kötelező módon ellenőrzik. A tisztségekre való jelölés nem korlátozódik az egyházmegye szolgálattevőire.

16. szakasz: Az egyházmegyei választóközgyűlés alkotó tagjai: hivatalból az anyaegyházközségek lelkipásztorai, főgondnokai, vagy gondnokai. Ahol a lelkipásztori állás betöltetlen, ott a gondnokon kívül még egy presbiteri megbízott képviseli az egyházközséget. Az egyházmegyei választóközgyűlés tagjai ugyanazok, mint a rendes közgyűlés tagjai (Kánon I. főrész 102 paragrafusa).
Az 1500 lelket meghaladó gyülekezetek esetében minden megkezdett 1500 lélek után még egy presbiteri képviselőt küldenek a választóközgyűlésre.
A küldöttek száma egy gyülekezet esetében sem haladhatja meg az ötöt.
A tisztségek kettőződése esetén a szavazati jog nem átruházható.

17. szakasz: Az egyházmegyei választóközgyűlés istentisztelettel kezdődik, amely után az egyházmegyei lelkészi főjegyző számba veszi a szavazati joggal rendelkező résztvevőket. Ez alkalommal megállapítja a szavazásra jogosultak számát, és jelenti a választóközgyűlés határozatképességét.
A választóközgyűlés 2/3-os jelenlét mellett válik határozatképessé.
Az elnök ismerteti a választóközgyűlés napirendjét és a választás lefolyásának módját. Ezután felkéri a közgyűlést egy 5-7 tagból álló szavazatszámláló bizottság megválasztására, melynek nem lehet tagja a hivatalban lévő egyházmegyei elnökség. A megválasztott szavazatszámláló bizottság a maga kebeléből elnököt választ.
Az egyházközségek tegyék lehetővé jelöltjeik közgyűlésen való megjelenését, akár mint egyházközségi közgyűlési küldött, akár mint közgyűlési meghívott minőségében.
A számláló bizottság a választási listát, a szavazási joggal rendelkező közgyűlési tagok számának megfelelő példányszámban, kiosztja a választásra jogosultak között.
A szavazás két menetben történik:

1. Az első menetben az esperesi és főgondnoki tisztségre történik szavazás.
2. A második menetben az egyházmegyei tisztségviselőket (főjegyző, missziói előadó, katekétikai előadó, számvevő, levéltáros, jogtanácsos, műszaki előadó, zenei szakelőadó, egyházkerületi közgyűlési tagok), valamint az egyházmegyei tanács és a fegyelmi bizottság tagjait választják meg.

A szavazás oly módon történik, hogy a választó az általa méltónak tartott jelölt nevét aláhúzza. Személyi tisztségre nézve csak egy jelölt neve húzható alá, ellenkező esetben a szavazat – az illető tisztségre – érvénytelen.
Az egyházmegyei – lelkészi és világi – tanácsosok és fegyelmi bizottsági tagok megválasztását illetően, annyi jelölt neve húzható alá, ahány választott tanácsost, illetve fegyelmi bizottsági tagot határoz meg a Kánon 2oo6. évi 1. jogszabályának 8o.  paragrafusa. 
A választók urnába helyezik szavazólapjukat. Ezt követően a számláló bizottság összesíti a leadott szavazatokat.
A szavazás eredményét – menetenként – a számláló bizottság elnöke hirdeti ki.
Egyszemélyes tisztségek esetében az 50%+1 szavazati arány tekintendő eredményesnek. Ha egy jelölt sem nyerte el az egyszerű többséget, a két legtöbb szavazatot nyert személy jelölésével meg kell ismételni a szavazást.
A választásról a számláló bizottság által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni.
A választás eredményének kihirdetése  után – az új egyházmegyei közgyűlés tagjai közül – titkos szavazással megválasztják az egyházmegyei tanácsot, a Kánon 2oo6. évi 1. jogszabályának 79. paragrafusa szerint.
A szavazócédulákat, a számláló bizottság, borítékba zárva hat évre az egyházmegyei levéltárba titkos megőrzésre rendeli.

18. szakasz: A szavazás befejezését követően – még a szavazatszámlálás előtt -, a számláló bizottsággal együtt, a választóközgyűlés egyházkerületi és zsinati tagságra jelölő közgyűléssé alakul át. Ennek érdekében, saját kebeléből, kiküld egy új 5-7 tagú jelölőlistákat összesítő bizottságot, mely a presbitériumokkal előzőleg egyetértésben kitöltött jelölőlistákat egy külön urnába összegyűjti és az urna felbontása után összesíti, elkészíti az egyházmegye kerületi és zsinati összesített jelölőlistáját.
Az egyházközségi jelölőlisták összesítésekor minden egyes jelölés számon tartandó, hogy azokat az EVB más egyházmegyékből származó jelölésekkel összesíteni tudja.
Az egyházmegyei szavazatszámláló bizottság és a jelölőlistákat összesítő bizottság egyazon időben, egymástól függetlenül végzi munkáját.
Az eredmények kihirdetése a következő sorrendben történik:

1.  Az egyházmegyei tisztségekre történő szavazás második menete eredményének kihirdetése.
2.  Az egyházkerületi tisztségekre és zsinati tagságra történt jelölések eredményének kihirdetése.

19. szakasz: Az egyházkerületi tisztségekre és zsinati tagokra történt jelölésekről a számláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, és az egyházmegye EVB tagjai által továbbítja azt az EVB intéző bizottságához.
Az egyházmegyék intézkednek jelöltjeik megkérdezése felől, és válaszukat írásban jelentik az EVB intéző bizottságának.

IV.

EGYHÁZKERÜLETI TISZTSÉGVISELŐK ÉS ZSINATI TAGOK JELÖLÉSE ÉS VÁLASZTÁSA

20. szakasz: Az EVB, az egyházmegyei jelölő közgyűlésre, minden anyaegyházközség számára kézbesíti az egyházkerületi, illetve a zsinati tagok tisztséglistáit (lásd a 15. szakaszt).
A kerületi tisztségekre és a zsinati tagságra történt egyházmegyei jelölőgyűlést követő 7 napon belül az EVB összesíti a jelölőlistákat. Azon egyházmegyék, melyek a jelölőközgyűlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat elvesztik jelölői, választói és választhatósági jogaikat.
Az összesítő jelöltlistára a három legtöbb jelölést kapott személy neve kerül, a jelölések számának megfelelően csökkenő számsorrendben, illetve a harmadikat követően annyi, ahány jelölt jelölési száma az övével megegyezik. Kivételt képez a fegyelmi bizottság, illetve a zsinati tagságra való jelölés. Ezen esetekben a megválasztandók számának kétszerese marad a jelöltlistán, a jelölések számának megfelelően, csökkenő számsorrend szerint.
Minden jelölt csak egy tisztségre való jelölést vállalhat.
Az EVB minden jelölttől írásbeli nyilatkozatot kér.
Az EVB még az összesítés napján közzéteszi a jelöltek listáját (Közlöny, Harangszó), amelyen a Kánon által megszabott tisztségek szerepelnek: püspök, egyházkerületi főgondnok, egyházkerületi lelkészi és világi fő- és aljegyző, egyházkerületi missziói előadó (generális direktor), egyházkerületi katekétikai előadó, egyházkerületi fegyelmi bizottsági – lelkészi és világi – tagok, egyházkerületi jogtanácsos, egyházkerületi levéltáros, egyházkerületi zenei szakelőadó és a zsinat tagjai szerepelnek.
A választóközgyűlésig hátralévő időben az EVB gondoskodik a jelöltek nyilvános megismertetéséről és tisztességes népszerűsítéséről. Egyházi sajtónk különszámban mutatja be őket, a lelkipásztorok pedig a gyülekezeti hirdetések rendjén számolnak be róluk.
A nyilvánosságra hozatal után számított 15 napon belül panaszt, illetve óvást lehet benyújtani a jelöltek ellen az EVB titkárságán. A 15 napos határidő letelte után az EVB 10 napon belül az óvások ügyében végleges döntést hoz. 
A választás előtt három nappal kampánycsend lép életbe.

21. szakasz: Az egyházkerületi választóközgyűlést az egyházkerület elnöksége hívja össze, a választási ütemtervben rögzített időpontra.
Az egyházkerületi választóközgyűlés alkotó tagjai:

1. az egyházkerületi közgyűlés Kánon szerinti tagjai, valamint a Zsinat által felhatalmazott tagok. Közgyűlési póttag csak rendes közgyűlési tag hiányzása vagy akadályoztatása esetén hívható be;
2. minden egyházkerületi tanintézmény egy képviselője (nagyváradi, szatmári és zilahi református kollégiumok), valamint a kolozsvári Teológiai Intézet képviselő tanára;
3. minden megkezdett 30 gyülekezeti szám után az egyházmegyék még egy-egy lelkészi és világi tagot delegálnak a választóközgyűlésre.

A tisztségek kettőződése esetén a szavazati jog nem átruházható.
Az egyházkerületi választóközgyűlés istentisztelettel kezdődik, mely alkalommal a rangidős esperes végzi a szószéki szolgálatot.
Az egyházkerületi elnökség (püspök, főgondnok) a megbízólevek számbavétele nyomán, az egyházkerületi főjegyző jelentése alapján, megállapítja a közgyűlés törvényességét és határozatképességét.
A választóközgyűlés határozatképességéhez a tagok 2/3-os jelenléte szükséges.
Ezt követően az elnökség ismerteti a napirendet, és felkéri a közgyűlést, hogy saját kebeléből szavazatszámláló bizottságot küldjön ki. A bizottságnak nem lehet tagja az egyházkerületi elnökség. A szavazatszámláló bizottság megválasztja elnökét.

22. szakasz: A szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a választás, illetve a szavazás lefolyásának módját.
A szavazás két menetben történik:

1. az első menetben – külön szavazólapon – megválasztják a püspököt és a főgondnokot.
2. A szavazás második menetében választják meg a többi tisztségviselőket.

A választójoggal rendelkező küldöttek a kapott jelölőíven szavaznak, oly módon, hogy az egyes tisztségekre választandó jelöltek közül annak nevét húzzák alá, akit a tisztségre méltónak tartanak. Személyi tisztségre nézve csak egy jelölt neve húzható alá. Ellenkező esetben az illető tisztségre vonatkozó szavazat érvénytelen.
A választók urnába helyezik szavazólapjukat. Ezt követően a számláló bizottság összesíti a leadott szavazatokat, és a választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke menetenként kihirdeti.
A fegyelmi bizottsági tagságra jelöltek közül a választók négy lelkészi és három világi jelöltre szavazhatnak. A soron következő hét jelölt – három lelkészi és négy világi jellegű – póttag lesz.
A tizenkét legtöbb szavazatot kapott zsinati tagjelölt – hat lelkészi és hat világi jellegű – a zsinat alkotó tagja lesz. A sorban következő nyolc jelölt – négy lelkészi és négy világi jellegű – a zsinat póttagja lesz.

23. szakasz: A szavazás eredményét menetenként a számláló bizottság elnöke hirdeti ki. Egyszemélyes tisztségek esetében az 50%+1 szavazat eredményes. Ha egy jelölt sem nyerte el az egyszerű többséget, a két legtöbb szavazatot nyert személy jelölésével a szavazást meg kell ismételni.
A választásról a számláló bizottság által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni. A szavazóíveket az egyházkerületi levéltárban megőrzésre elhelyezik.

24. szakasz: Az egyházmegyei és egyházkerületi választásokkal kapcsolatban fellebbezni lehet a választást követő 15 napon belül, a választásra jogosultak 1/10-nek közös, írásbeli kérése alapján. A fellebbezést az EVB intéző bizottságához kell benyújtani.
A fellebbezés ügyében az EVB 10 napon belül intézkedik, és a vizsgálat eredményét a panaszosokkal és az érintettekkel írásban közli.
Az EVB döntése 2/3-os többséggel válik jogerőssé. Amennyiben szabálysértés történt, a választást – indokolt esetben – az illető szinten meg kell ismételni.
A fellebbezések lejárta után egy hónapon belül az egyházkerület alakuló közgyűlése összehívandó. Az alakuló közgyűlés első napirendi pontja az EVB jelentésének elfogadása.

25. szakasz: Amennyiben az egyszemélyes tisztségek megüresednek (haláleset, lemondás, fegyelmi eljárás), a soron következő rendes közgyűlésen, az egyházmegyei közgyűlések előzetes jelölése alapján töltendők be.

26. szakasz: Jelen határozat érvénybe lép az Egyházkerületi Közgyűlés elfogadó határozatával.
Az egyes ciklusokra szóló ütemtervet minden esetben az Egyházkerületi Közgyűlés fogadja el.

EGYHÁZMEGYEI TISZTÚJÍTÁSOK            EGYHÁZKERÜLETI TISZTÚJÍTÁSOK