Kárpát-medencei Ifjúsági Imaéjjel 2016

Október 7-én hatodik alkalommal hirdetjük meg a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjelt – írja a reformatus.hu. Az esemény célja, hogy mindannyian saját ifjúsági közösségünkön belül élhessük meg az egységet azzal, hogy gyülekezetünkben maradva egy éjszakán át imádkozunk, s így mégis több ezer fiatallal, de elsősorban a minket összekötő Istennel vállalunk közösséget.

A Kárpát-medencei református püspökök köszöntői

Örömmel köszöntöm a Kárpát-medencei Ifjúsági Imaéjjel szervezőit és résztvevőit. Nagy szükség van az ifjúsággal való komoly törődésre egyházi vonalon is. Sokak úgy vélekednek, hogy ez csak a lelkészek dolga, de ez téves hozzáállás! Olyan hitben élő fiatalokra van szüksége Krisztus Egyházának, akik Istent kereső vagy elkerülő kortársaik helyzetét, problémáit és nyelvét teljesen megértik és testvéri szeretettel, imádsággal igyekeznek a Szentlélek segítségével az Úrhoz vezetni őket.

Az egymásért mondott imádságnak, ha szabad így megfogalmazni, még nagyobb ereje van, ha nemcsak (önzően) magunkért könyörgünk. A Teremtő Isten áldása legyen az imádkozók életén és azokén, akikért hangzik, hogy a megtértek és keresők egyaránt hitet, békességet, megélhetést találhassanak szülőföldjükön és ők is hitben nevelhessék a jövő nemzedékét.

Mi horvátországi református magyarok is ezért imádkozunk, nemcsak az Imaéjjelen, hanem az év minden napján.

Csáti Szabó Lajos püspök
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház 

A tanítványok szeme elnehezült a Gecsemáné kertjében, és átaludták azokat az üdvtörténeti perceket, amelyekben Krisztus Jézus földre hívja Isten országát. A tőle tanult imádság elmondásakor nincs az a szív, mely ne dobbanna erősebbet, nincs az a lelkiismeret, mely ne illetődne meg, amikor az értelem is felfogja a “jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod” mélységét és magasságát.
Mégis elnehezül szemünk, a sötétségben elszenderedünk, virrasztani képtelenek leszünk! Hiszem, hogy református ifjaink imaéjjele bűnbánat a nehezen leküzdhető meglankadásokért, valamint hála is, Urunk azóta is érkező ébresztő üzeneteiért. A napokban olvastuk a következőket: “Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen ezért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. (Ef.5,15-17) Krisztus gyermekei képesek vigyázni, tudnak virrasztani és éberek egész éjszakán át. Ők azt is érzékelik, hogy ezt a statikus állapotot aktivizálni lehet és szükséges, azaz másokat is vigyázásra hívni, virrasztásra készülni és ébresztésre vállalkozni. Ott, ahol ilyen szolgálatra testvérek gyülekeznek csodák következnek, mint mindenkire kiterjedő figyelem, mint a testi-lelki megfáradás lankasztó közönyétől való kimentés, mint az új szív megébredt tulajdonosának másoknak is kívánatos ébresztő munkája. Manapság, amikor többet beszélnek a sötétség világáról, nekünk éppen a sötétségben kell a világosságot hordoznunk, másokkal megosztanunk és a világosság közöttünk való világát felmutatnunk. Isten országa közöttünk van, mert ez lett Isten akarata az Ő Fia áldozata nyomán.
A virrasztó ember vigyáz arra, miként él. Az apostol összefoglalja azt, hogy állandó útmutatóként előttünk álljon.
Esztelenül nincs áldás a vágyott életen, de Isten gyermekei rátalálnak a bölcsesség forrására. Mi vagyunk azok, akik ebben tanuljuk meg a vigyázat ismeretét. Alkalmas és alkalmatlan helyzetek állhatnak elő Isten Igéjének hirdetésekor, de elő kell állnunk, szólnunk kell, hogy a gonosz idők katasztrófái elkerülhetőek legyenek. Mi vagyunk azok, akik a kegyelem idejéről hitelesen szólhatunk. A türelmetlen korszak meggondolatlanságának bűneit és vétkeit csak az Isten akaratát felismerő és követő hívők vihetik az irgalom trónusa elé. Mi vagyunk azok, akik irgalomért esedezhetünk a Szabadító előtt, hogy mások is szabadságra jussanak.

Legyen a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjel virrasztása világra szóló, azaz, a teljes világ hitre ébredésének szolgálata!

Csűry István püspök
Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Az idei Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjel vezérigéjének nagyon fontos mondanivalója van: „Közeledjetek Istenhez és közeledni fog hozzátok.” (Jak 4,8)

Hiszem, hogy Isten Szentlelke adta ezt az igét, mivel nagyon fontos, hogy jelen világunk sok gondja, baja, problémái között keressük annak közelségét, aki egedül képes ezekre megoldást adni.
Amikor Isten népe nagy nehézségek között volt, vagy komoly megpróbáltatások előtt állt, tudták, hogy egy csodálatos eszközt kaptak az Istenhez közeledésre, akaratának tudakozására: az imádságot. Magasztalták, hálát adtak, dicséretet mondtak neki, felemlegették hatalmas tetteit – és életüket, sorsukat kezébe helyezték. Ebben benne volt az „egész ember”.
Áldott dolog, ha ezt mi is megtehetjük közösségeinkben. Hálásak lehetünk, ha van kivel együtt dicséretet mondani. Legyünk hálásak énekeinkért és imádságainkért, mert ezek drága eszközök arra, hogy segítségükkel felfakadjon szívünkből és ajkunkról az Isten magasztalása.
Még hálásabban lehetünk azért, hogy fiataljaink érzik a közösségi imádságnak, dicséretmondásnak az erejét és október 7-én az egész Kárpát-medencében sok helyütt kulcsolódnak majd imára a kezek.
Én azt kérem az Úrtól, hogy Szentlelke által fakadhassanak fel az imádságok. Kedves Ifjak, kérjetek, keressetek, zörgessetek.

Fazekas László püspök
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Közeledjetek az Istenhez és ő is közeledni fog hozzátok! – Így bíztat bennünket Jakab apostol az Istennel való bensőséges kapcsolatra. Kiváltság ez, mert azt jelenti, hogy szabad bejárásunk van Istenhez, bármikor közeledhetünk Őhozzá. Közeledjetek Istenhez! Nem céltalan, fejvesztett menekülés, hanem céltudatos közeledés szükséges Istenhez, visszatérés oda, ahonnan elcsavarogtunk. Nem össze-vissza jajveszékelés, hanem célzott kiáltás szükséges. Ezt kéri az életünk mélységeiig közelítő Úr. Ennek felismeréséig olykor hosszú út vezet. A tékozló fiú az atyai háztól való távolságot csak a moslékos vályúnál mérte be. De, amint rájött a távolságra és ráigazította lábát a visszavezető útra, atyja is elkezdett jönni felé, így két irányból csökkent a távolság. A tékozló fiú elé odafutott az atyja, Zákeus fája alá maga Jézus lépett oda és lehívta, mert nála akart megszállni. Az elkószálás, a tudatos menekülés után add meg magad, s közeledj tudatosan visszafelé. Isten kész nagyobb ütemben csökkenteni a távolságot! Az imádság a legnagyszerűbb közeledési útvonal, ahol Isten mindig, éjjel és nappal hallótávolságon belül van. Az imaéjjelen is bizonyosan közeledni fog hozzátok, hogy tisztán hallja és értse a hangotokat, a gondolataitokat és a legtitkosabb érzéseiteket!

Bátor közeledést kívánva köszöntöm minden kedves imádkozó testvéremet!

Dr. Fekete Károly püspök
Tiszántúli Református Egyházkerület

Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. (1Thessz 5, 16–18)

Milyen sok lehetőség van egy péntek éjjelben! Biztos vagyok abban, hogy azok akik ezeket a sorokat olvassák, számtalan helyre mehetnének – talán a következő hét péntekén már mennek is. Azonban akik ma este a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjelen együtt imádkoznak, azok egészen különös helyen lesznek: Isten színe előtt.

Mi ennek az estének a különös lehetősége? Gondoljunk csak bele, hány helyen kell sokféle elvárásnak megfelelnünk, mennyi szerepet kell játszanunk a hétköznapokban, mennyire magukkal ragadnak a mindennapi dolgok.

Isten színe előtt, az imádság által nem kell elvárásoknak megfelelni, szerepeket játszani. Szabad őszintének lenni – sőt csak így érdemes imádkozni. Szabad felszabadultan örülni és hálát adni. Szabad őszintén elmondani, amit legszívesebben elhallgatnánk, ami bűn, sötétség az életünkben. Nyugodt szívvel el lehet mondani azt, amivel nem tudunk mit kezdeni, amiben tehetetlenek vagyunk, ami megoldatlan gubanca az életünknek. Szabad „közbenjárva” odavinni másokat, akiket szeretünk, és azokat is, akikkel küzdelmeink vannak. És miközben mindezt odavittük, megtettük önkéntelenül is felfakad belőlünk Isten magasztalása és dicsérete, amely átszövi egész imádságunkat!

Áldott lehetőség ez a péntek éjjel, hiszen most semmi másra nem kell figyelnünk mint az imádságra, és az imádság által a Szentháromság Istenre! Különösen nagy ajándéka Istennek, hogy ezt közösen, az egész Kárpát-medencében egyszerre élhetjük meg!

A nyár elején, a Labdarugó-Európa-bajnokságon sokszor hallottuk az éneket: „Az éjjel soha nem érhet véget.” Adja az Úr, hogy a Kárpát-medencei Református Ifjúsági Imaéjjel is folytatódjon: „szüntelenül imádkozzatok!”

Steinbach József püspök
Dunántúli Református Egyházkerület

Imádkozni számomra azt jelenti: beszélni Istenhez, újra közelségben lenni, újra biztonságban lenni, értékelni azokat, akik körülöttem vannak, akikkel közösségben lehetek. Megköszönni embertársaimat és élethelyzetemet. Belátni gyengeségeimet, gyarlóságomat és segítséget kérni. Jövőbe tekinteni, tervezni, rádöbbenni arra, hogy nem én vagyok Istennel, hanem Ő van velem.

Imádkozni azt jelenti – lélegezni, tehát élni. Aki élni szeretne, IMÁDKOZZON!

Zán Fábián Sándor püspök
Kárpátaljai Református Egyházkerület