JÉZUS NEVÉN SZÓLÍTOTTA - Húsvéti pásztorlevél
„Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelent: Mester” (Jn20,16).
Kedves ünneplő Testvéreim!
Húsvét a keresztyének kiemelkedő ünnepe, annak ellenére, hogy most is sokkal többen tolongnak a bevásárlóközpontok felé, avagy az árleszállítással csalogató szállodák irányába, mint a feltámadásért hálaadó gyülekezetekbe. Nincs ez így jól, sem az imádkozók közösségének elkerülése végett, sem az egyéni sorsromlások egyre aggasztóbb mélyülésekor.
Jézus Krisztus feltámadásának történelmi eseménye eleven időszerű üzenet, amit nekünk kell alkalmas és alkalmatlan időben elsősorban a környezetünkben élők között megosztanunk. Isten húsvéti üzenetének hármas vonatkozására kell figyelnünk és hitelesen közvetítenünk. Szólnunk kell az esemény történelmi valóságáról. Beszélnünk kell a nyitott sír csodáján épülő közösségről. Mondanunk kell szüntelenül az egyéni életeket, közösségi kapcsolatokat megmentő mennyei közléseket, hogy az emberiség vesztébe rohanása fékeződjön.
Rengetegen panaszkodnak manapság a szegénység ördögi köréből, az elhagyatottság elszigeteltségéből, a kényszerű magányosság állapotából. Ha a feltámadt Krisztus Jézus sírjához elsőként érkező Máriát tekintjük, akár a felsorolt gondok hordozójának is nevezhetjük. Nevének jelentése: keserűség, szomorúság. Sorsa, küzdelme, kudarca egyetlen személyben van jelen, egyetlen megtépett lélek állandó vívódásaiban. Türelmetlenül várja a hajnalt, leterhelt lelkiismerete megtöri az éjszakai nyugalmát és kínzó nyugtalanság űzi a hajnali sírbolthoz. Tünetek, amelyeknek gyökereit nem ismerjük. Hasonlóak azoknak a tüneteihez, akik kilépnek Isten közeléből, a világ zajába, az elzárkózódás előkelőnek mutatkozó cellájába. Mária hiába nézi a nyitott sír angyalait, nem látja őket, hiába hallja a szavakat, nem érti azokat. Jézus Krisztus is megszólal, Mária összetéveszti a kertésszel, hiába beszél a feltámadott, nincs jelentősége. A lelkiállapot teljes csődje ez Máriánál. Rosszabb a lelki és idegi állapotuk ennél is az istentagadás és káromlás mocsarában vergődőeknek, akik az igazi életet életpótlékkal, a valóságos folyamatokat álcselekedetekkel helyettesítik. Feneketlen mélységbe jut az ember Isten nélkül, eddig kényszerül Krisztust elkerülve, eddig nyomorul a Szentlélek hatalma elutasításával!
Jézus Krisztus nevén szólítja meg Máriát! Máriához… a keserű lélekhez, a szomorú emberhez – személyesen megszólítja, csak hozzá szól! Hozzánk a keserű, a szomorú emberekhez szól és nevünket említi. Megszólítottak vagyunk egyen-egyenként, abban a sajátos, – semmi és senki máshoz nem hasonlítható helyzetben –, amiben vagyunk. A feltámadt Isten ismeri a nevünket, és úgy szólít meg bennünket is! Nyitott sír mellett megszólít, gyülekezetedben éppen eltitkolni vágyott könnyeid mellett nevedet említi, vagy otthonodban, amikor a remény utolsó lehetőségét latolgatod. Megszólít ott is, ahol nem akarod hallani Őt egyelőre!
Krisztus – Isten fia azt teszi, amiről a próféta már tudott, jóval születése előtt! „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (És43,1b). Az ószövetségi profetikus hang húsvéti ígéretet tartalmaz, megint hármas rétegződésben. Isten a legnagyobb áldozattal megváltja a világot! Isten a halálfélelmet is eloszlatja az emberiség felől! Isten nevünkön szólít és teljesen elkötelezi magát, mint állandó birtokos, hogy mindörökké tulajdonai maradunk! Nehezen megérthető szeretet! Mária és mindannyiunk tétovasága és alig rejthető gyámoltalansága csakis Isten szeretetének és az ember megértő lehetőségének óriási különbözőségéből vezethető le.
Idei húsvétunk kérdése legyen az, mi hogyan válaszolhatunk erre a mérhetetlen szeretetre? A 124. zsoltárban olvassuk: „A mi segítségünk az Úr nevében van, aki alkotta az eget és a földet”(8.v.). Hitvallás ez a javából. A nevünkön megszólító Isten nevében van a mi üdvösségünk, a jövőnk, a mindennapi szükségeknek biztonságos megoldása. Az Ő neve kegyelem és irgalom, azaz hozzánk hajlás és helyre állítás. A húsvét győzelem az Ő nevében, a nevükön szólítottak megváltása, a teljes szabadság felé vezetés halálfélelem nélkül! Húsvéti hitvallással éljünk gondjaink között is, a megváltás gyökeres megváltoztató erejével. Örömeink között maradjunk állhatatos kitartással Istenünk mellett, Aki ilyeneknek teremtett és ilyeneknek akar látni bennünket.
Legyen békességes ünnepi várakozásunk, legyen részünk bőséges húsvéti áldásban, és legyen megújuló életvágy bennünk a reánk következő hétköznapokban is!
Nagyvárad, 2019 húsvétján
A békesség kötelékében:
Csűry István püspök