KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET
Akik Istent szeretik, minden javukra van. (Róm 8,28)
410202 Nagyvárad (Oradea), Sulyok István u. 9 szám, Románia - tel/fax: +4-0259-435.386
2024 augusztus 16.

Áldjad, lelkem, Uradat, Istenedet!

A 103. zsoltár énekverseivel indult a 18. Kántorképző Tanfolyam záróistentisztelete.
Áldjad, lelkem, Uradat, Istenedet!

Az igehirdetés alapigéje is ez volt: Áldjad, lelkem az Urat és egész bensőm az Ő szent nevét! A nagykorúságot is jelző 18. tanfolyam 27 hallgatóval zajlott és két okleveles kántor is záróvizsgát tett: Pocsveiler Zsófia Szamosardóról és Szabó Ottilia Kémerről.


A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2005-ben tartotta első kántortovábbképzőjét, amely egyhetes volt és azzal a céllal indult, hogy a kerületben szolgáló kántorok megtanulják az akkor még igencsak újnak számított 1996-os énekeskönyv dallamait, korálkíséretét. Bár nagy volt az érdeklődés, hamar kiderült, hogy egy hét bizony nem elégséges egy megalapozott, jó eredményekkel bíró tanfolyamhoz. A következő évben már kéthetes tanfolyam indult, majd 2009-ben háromhetesre bővült, a hallgatók kérésére.
Tanfolyamunk a kezdetektől fogva a magyarországi kántorképző tanfolyamokat vette alapul, azok tanmenete és beosztása szerint nyolc, különböző felkészültségi szintre osztva működik, jelenleg hat tanár közreműködésével. Az indulástól Berkesi Sándor, immár Kossuth-és Liszt-díjas karnagy a tanfolyamunk szakmai igazgatója, aki a jubileumi záróhangversenyt személyes jelenlétével is megtisztelte.
A 18 év egyfajta számadásra is készteti a szervezőt. Mintegy 200 kántor fordult meg ez idő alatt a tanfolyamon egy vagy több alkalommal és összesen 17-en tettek záróvizsgát, azaz elnyerték a kerületünkben C kategóriát jelentő, egyházkerületi kántori képesítést. Többen B kategóriát jelentő csoportvizsgát tettek, amely a koráljáték elsajátítása után már feljogosítja őket arra, hogy kántori szolgálatot vállaljanak egyházkerületünk valamelyik gyülekezetében.


Az idei tanfolyamon 27 hallgató vett részt, közülük 15-en első alkalommal. Ők jelentik számunkra az utánpótlást, a jövendő ígéretét. Egyetlen szilágysági gyülekezet hét tehetséges gyermeket is küldött a tanfolyamra, a legkisebb még csak 11 éves. Köszönjük Balázs Zoltán szilágyerkedi lelkipásztornak, aki saját gyermekei közül is küldött kettőt. A tanfolyam történetében egyszer fordult még elő, hogy egy szatmári gyülekezet három hallgatót is taníttatott egyszerre. Reméljük, hogy kitartásuk és szorgalmuk nem lankad és visszajönnek jövőre is.
A kezdő csoportosok között néhány zeneiskolás növendék is van. Minden kezdő csoportos hallgató szembesült azzal, hogyan dolgoznak a felsőbb csoportokban lévők és azzal is, hogy ez a tanfolyam nem zenetábor, ahol kedvünkre zenélgetünk kellemes nyári délutánokon, hanem egy intenzív tanfolyam, ahol reggel hatkor kezdődnek a gyakorlók és este tízig tart a napi program.
Az első hét nagyon kemény volt, hiszen ezen a héten csak négy tanár oktatott és 27 diáknak meg kellett oldani úgy az egyéni hangszeróráját, mint a gyakorlókat és a csoportos órákat. Gyakorlatilag reggeltől estig kellett tanítani minden tanárnak. Egy másik nehézséggel is szembesülnünk kellett, jelesen azzal, hogy nincs elég működőképes gyakorló hangszerünk, ugyanis az egyetemen lévő három gyakorlóorgona közül egyik sem működött. Csodával határos módon sikerült kettőt megjavítani, ezúton is köszönjük Kozma Gyula tanár úrnak a segítséget, aki az egyetlen szakember az elektromos orgonák javítását illetően Nagyváradon. Ezzel a két, pedálos hangszerrel hatalmasat léptünk előre a tanórák és gyakorlók tekintetében. Az újvárosi templom Wegenstein orgonáját a forró nyári levegőtől meg kellett kímélnünk, hogy legyen egy használható liturgikus hangszerünk az áhítatokra és a záróhangversenyre. A díszteremben lévő kis, sípos orgona sajnos a karzattal együtt használhatatlan.


A második héttől még két tanárral bővült a csapat, így a gyülekezeti ének, szolfézs, zenetörténet, kórus-karvezetés és himnológia órák mellett az orgonaismeret és az énektanítás módszertana is elkezdődhetett. A tanfolyammal egyidőben kellett felkészíteni és vizsgáztatni azt a két hallgatót, akik a tanfolyam végén záróvizsgát tettek.


Oktatóink voltak ebben az esztendőben:
1. Marczi Ernő, a Mezőtúri Református Gimnázium énektanára, kántor (Magyarország) (karvezetés, szolfézs, orgona)
2. Márkus Zoltán kántor, karnagy (kórus-karvezetés, orgona)
3. Garai Zsolt orgonaművész-tanár (orgona, orgonaismeret)
4. Nagy Judit Noémi zenetanár, kántor (gyülekezeti ének, zenetörténet, orgona)
5. Pop György kántor (gyülekezeti ének, orgona, énekgyakorló)
6. Orosz Otília Valéria zenetanár, kántor, tanfolyamvezető (gyülekezeti ének, himnológia, énektanítás módszertana, orgona)
A napi program mellett bőséges és kiváló étkezést biztosított az Arany János Kollégium étkezdéje, amit ezúton is megköszönünk. Orgonalátogatáson voltunk a Nagyvárad-rogériuszi templomban, megtartottuk a „Ki mit tud”- dal összekötött ismerkedős estet, valamint az utcai éneklés hagyományát is követtük a nagyváradi főutcán. 
Két kántorvizsga-istentiszteletet is tartottunk az utolsó héten, amikor egy reformációi  (Szabó Ottilia) és egy adventi ünnepi liturgiában (Pocsveiler Zsófia) végzős hallgatóink végezték az orgonaszolgálatot. Isten áldása kísérje további szolgálataikat, immár okleveles kántorokként.


A záróhangversenyt augusztus 9-én, pénteken délután tartották az újvásosi református templomban. A zenés istentiszteleten Módi József lelkipásztor hirdette az Igét, orgonaművek és kórusművek csendültek fel a hallgatók és tanáruk vezényletével. A szép számú hallgatóság Ericksson-, Sibelius-, Bárdos-, Esterházy-, Berkesi – kórusművekben valamint J. G. Walther-variációkban és J. Ph. Kirnberger korálfantáziájában gyönyörködhetett. A záró alkalmon kiosztották a hallgatóknak a csoport elvégzéséről szóló igazolást valamint a kántori okleveleket.
A záró alkalmat ünnepi vacsora követte, ahol a hallgatók, a tanárok és számos hozzátartozó vett részt, megünnepelve a felnőtté válást, a Kántorképző Tanfolyam 18. évfordulóját. Köszönetet szeretnénk mondani az oktatóknak a lelkiismeretes és pontos munkáért, a hallgatóknak a szorgalmáért és lelkesedéséért, a szülőknek és lelkipásztoroknak, akik tehetséges fiatalokat küldtek a képzőbe, hogy legyen majd, akik átveszik az orgonapadot a református templomainkban. Köszönjük a lelkipásztoroknak az áhítatokon közöttünk végzett szolgálatait, ugyanakkor megköszönjük a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközségnek, és az Arany János Kollégium igazgatóságának, hogy otthont adnak a kántorképzőnek, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, amely a kezdetektől támogatja a református kántorképzést egyházkerületünkben. 


„ ...ne feledd, mennyi jót tett veled (az Úr)!” Zsolt 103,3  


Találkozzunk jövőre, ugyanitt!

Orosz Otília Valéria
tanfolyamvezető