Egyházzenei konferencia Strasbourgban
Ezen a fórumon egyházkerületünket a Zenei Bizottság három tagja képviselte. A tanácskozás központi témája az énekeskönyv és a kántorképzés volt.
Az Európai Protestáns Egyházzenei Konferencia Frankfurtban alakult meg 1970-ben, azzal a céllal, hogy felkarolja a tagországokban lévő evangélikus egyházak egyházzenei tevékenységét. Célja a közös eszmecsere, az európai országok egyházzenéjének megismerése, fontos kérdések megbeszélése, új impulzusok, ötletek, irányzatok megbeszélése. Az értekezletek fontos impulzusokat adnak a tapasztalatcseréhez, kottacseréhez vagy kölcsönös látogatásokhoz Európában (tanulmányutak, kórushangversenyek, de személyes látogatások is). A szekularizálódó világban ezek az alkalmak fontos tényezők egymás erősítésében, különösen a diaszpóra helyzetben élő egyházak számára. 1982 óta kétévenként Strasbourgban tartják munkaüléseiket, a közbeeső években pedig valamelyik tagországban tartanak értekezést az illető ország egyházzenei életébe való betekintéssel. 25 éve a Magyarországi Református Egyház, illetve 2014-ben egyházkerületünk is bekapcsolódott a szervezet munkájába.
Az idei tanácskozás a St. Thomas Kulturális Központban került megrendezésre, mely az Emberi Jogok Európai Bíróságának impozáns épületéhez közel található. A megnyitón Hans Christian Hein elnök üdvözölte a megjelenteket, majd közös éneklésre került sor a tagegyházak által előkészített kórusművekből. A tanácskozás ideje alatt Ladislav Moravetz cseh egyházzenész orgonakíséretének örvendezhettünk, aki orgonaimprovizációt oktat az Olmütz-i egyetemen.
A konferencia másnapján Az 1900 körüli strasbourgi liturgia sikere és a jelen kihívásai címmel Prof. Dr. Konrak Klek, az Erlangeni Teológiai Akadémia egyházzenei igazgatója tartott előadást (Németország). A nagy tudással és sok humorral megtartott előadás számos kérdést vetett fel, melyet a részt vevők a hozzászólások rendjén beszéltek meg. Ebéd után csoportfoglalkozások következtek, melyek a következő gondolatok köré épültek: zene az istentiszteleten, zene és liturgia kapcsolata, az énekeskönyv, mint a regionális identitás hordozója. Ezek után Ladislav Moravetz bemutatta a Cseh testvérek evangélikus énekeskönyvét, sok énekléssel és saját orgonaharmonizációval. A hangulatos, népies és modern hangzású énekek vidám kisugárzása mindenki tetszését elnyerték. Érdemes elgondolkozni azon, mennyire fontos szerepe van az éneknek a liturgiában és mennyire számít, hogy összhangban legyen az Ige mondanivalójával. A zene a lélek mélyebb dimenzióiba is eljut, ahol képes harmóniát teremteni.
Péntek délután Kehl evangélikus templomába utaztunk, ahol kórushangversenyen vettünk részt, orgona-és fúvószenekari kísérettel. Megtudtuk, hogy ebben a templomban három egyházzenész áll alkalmazásban egyidőben, mindhárom orgonista, karvezető és a kórust is kíséri. Ez a hangverseny színvonalán is meglátszott. Klasszikus egyházi művek és francia szerzők művei egyaránt felcsendültek.
Nagy élmény volt átsétálni a Rajna folyó hídján Franciaországból Németországba. Már az érkezéskor Bázelben három ország határán voltunk és úgy mentünk át Svájcba, hogy csak az üzletben vettük észre, hol vagyunk, amikor frankkal kellett fizetni. Az európaiság sok pozitív oldala mellett sajnos az „árnyoldal” is felvillant, amikor Colmarban egy egykori apátsági templomból kialakított egyházművészeti múzeumot látogattunk meg. A négyszintes épületegyüttesben, a templomhajóban sajnos padok helyett már kiállított oltárképek voltak megtekinthetők és ez még a jobbik eset, hiszen rengeteg érték kapott helyet a hatalmas termekben. Tudjuk, hogy sok helyen sajnos világi célt szolgálnak a kiürült templomok.
A konferencia harmadik napján a reggeli áhítatot Bodnár Lajos éradonyi lelkipásztor tartotta német nyelven, magyar énekekkel. Nagy élmény volt minden alkalommal egyszerre hallani 19 nyelven az Úr imáját. A délelőtt folyamán több tagország beszámolója is elhangzott a kántorképzésről illetve gyermekek és ifjak egyházzenei oktatásáról. Elsőként az utrechti evangélikus egyházban folyó munkába nyertünk betekintést. Ezután Svédország mutatkozott be, megismerhettük egyházzenei honlapjukat és az ott folyó zenei oktatást. Svédországban minden kántori állást szakképzett egyházzenész tölt be, egyetlen üres gyülekezet sincs. Kérdésemre Nils Gunnar Karlson elárulta, hogy egy koncertező orgonista heti öt napot dolgozik és öt-hatezer euró között keres havonta.
Ezt követően, Ladislav Moravetz elnökségi tag korábbi megkeresésének eleget téve, e sorok írója bemutatta az egyházkerületünkben folyó kántorképző tanfolyamot. A német nyelvű előadást követően a képzőről 2021-ben készült kisfilm is bemutatásra került, ezúttal német feliratozással. Örömmel nyugtáztuk, hogy nagy érdeklődés övezte az előadást, többen elkérték a bemutatott anyagot, hogy saját honlapjukon illetve egyházi lapokban megjelentessék (Németország, Svájc, Litvánia, Franciaország). Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen rangos egyházzenei fórumon megismerhették azt a munkát, amelyet végzünk és ez által is képviselhettük egyházkerületünket.
A továbbiakban Janko Siroma a szlovákiai evangélikus kántorképző munkálatairól értekezett, majd Bódiss Tamás, a Magyarországi Református Egyház zsinati zenei referense a konferencia munkálatairól és hozadékáról mondott összegzést, az elmúlt 25 év távlatából. A bemutatók sorát Benoit Zimmermann svájci orgonista zárta.
Szombat délután egy szakmai kiránduláson vettünk részt. Elsőként Gries-be utaztunk, ahol az evangélikus templomban idősebb Silbermann orgonaépítő mester utolsó munkája található. A tizenhat regiszteres hangszer teljesen felújítva, ma is teljes díszben pompázik. Innen Bischwiller-be mentünk. A város már a XIII. században állt, hangulatos utcái, terei, a jellegzetes elzászi építkezés stílusjegyeit hordozza. Az André Silbermann (1678-1734) strasbourgi orgonaépítő mester által 1729-ben készült, 35 regiszteres hangszer 300 év után is teljes pompájában áll és használatban van. Rövid orgonakoncert után Betschdorf faluba utaztunk, ahol egy elzászi kerámiaműhely csodálatos munkáit tekinthettük meg és sétáltunk a falu ízlésesen díszített kapuit, udvarait megcsodálva. A vacsorát pedig Bremmelbachban, egy lángossütő étteremben költöttük el, finom elzászi borokat kóstolgatva, baráti beszélgetésekkel, vidám emberek társaságában. Számunkra, a Balkán határán élők számára azonnal feltűnő, milyen felszabadultak, életvidámak a nyugati emberek. Az itthoni, megszokott stresszes életmód sokszor rányomja bélyegét hangulatunkra, lelkünkre egyaránt, ebből kiszakadni akárcsak néhány napra is egy igazi felfedezőút, felüdülés nyugati barátaink társaságában. Hálásak vagyunk, hogy mindebben részünk lehetett.
Vasárnap délelőtt ellátogattunk Strasbourg főterére, ahol a Strasbourgi Notre-Dame katedrális a reggeli ködben óriásként nyúlt az ég felé. A Kis-Velencének is nevezett csatorna mentén gerendás homlokzatú házak, rengeteg virág és turista fogadott. A St. Thomas evangélikus templomban vettünk részt német nyelvű istentiszteleten, ahol művészi orgonajátékot hallhattunk és bekapcsolódtunk az éneklésbe és imádságba. A szertartást követően az orgonát is szemügyre vettük, majd lassan búcsúznunk kellett kollégáinktól, akikkel tartalmas és felejthetetlen napokat töltöttünk.
Köszönetet szeretnénk mondani a szervezőknek, név szerint Susanne Otto-nak a meghívásért, az egyházkerületünknek, amiért évről-évre támogatja a konferencián való részvételt, és mindenekelőtt a mi Urunknak, aki lehetővé tette számunkra, hogy eljussunk erre a szakmai tanácskozásra. Legyen gyümölcsöző az itt szerzett tudás és tapasztalat mindennapi szolgálatainkban!
Dr. Orosz Otília Valéria
egyházkerületi zenei előadó
