Köszöntő levél Áder Jánoshoz, Magyarország köztársasági elnökéhez

Köszöntő levél Áder Jánoshoz

Magyarország köztársasági elnökéhez

Tisztelt Elnök Úr!

Lassan beesteledik május 2. napja, amely reményem szerint Magyarország történelmében újabb kiemelkedő mérföldkő az Ön megválasztásának és eskütételének eseménye által. Az alkonyi csendben olvasom a Magyar Református Egyház Bibliaolvasó Kalauzának ószövetségi részéből: „Őt választotta ki Istened, hogy álljon és szolgáljon az Úr nevével áldva, ő és fiai minden időben.”(5Mózes 18,5)

A kiválasztottak papjairól szól a Biblia. Azokról, akik Isten akaratából részesültek a kiválasztás emberek által nehezen érthető csodájában. A papok, a lelkipásztorok a kiválasztás mennyei tervét és megvalósulását felismerve vállnak azzá, akik erős férfiakként megállva a legnehezebb helyzetekben is szolgálni tudnak. A nemzetet szolgáló alázatos papi lélek tudja igazán, hogy Isten céljait csak az Ő nevében, és a Tőle elnyert áldások gyakorlatba ültetésével lehet elérni. Az Úrral munkálkodó pap ezért minden nap áldja az őt megáldó Teremtőjét. Magyarország köztársasági elnöke szerintem főpapi szolgálatot végez. Kiválasztásában az egész nemzet akarata nyilvánult meg.

Hiszem, hogy nemcsak a szavazók, hanem maga a mindenek Ura is benne látja a stabilizáció életerős méltóságát, a kérlelhetetlenül nehéz feladatok szorgalmas eligazítóját. Hiszem, hogy minden munkáját Isten áldásának kérésével és elfogadásával akarja intézni. Ebben a meggyőződésemben fordulok Magyarország köztársasági elnökéhez sok Erdélyben, Partiumban élő magyar ember nevében. Köszönetet mondok a rendszerváltó személyiségek áldozathozataláért. Örömömet fejezem ki, hogy Isten önöket állította a magyar nemzet élére, és önökben láthatjuk a felemelkedésünk lehetőségét. Igen, a magyarországi pozitív változásokban a mi körülményeink javulását is reméljük. Áldásra készen állunk, és nem sajnáljuk erőinket, sem időnket, hogy szolgálni induljunk.

Elnök Úr! A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként esedezve kérem, hogy szánjon drága idejéből néhány órát a Romániában élő magyarok időszerű sorshelyzetére, amely korán sem méltó annyira Európához, mint amennyire láttatni szeretnék, egyáltalán nem annyira egységkövető, mint amennyire szükséges lenne a zord többségiekkel szemben. Sajnos bátorkodunk egymással szemben, akár az ellenségeskedés szintjéig, de elgyávulunk a fölényben lévők előtt. Isten gazdag áldását kérem életére, családjára. Ígérem, ezért naponta imádkozom is hűséges kitartással. Szavaimat kérem, fogadja azzal a bizonyossággal, hogy olyan ember kereste meg, aki Isten áldásával reménykedik a fiak, azaz a jövendő, nemzetépítő vállalkozásaiban.

A békesség kötelékében,

Nagyvárad, 2012.május 2.

Csűry István püspök