Fontos lépés az autonómia megvalósulásához

Az RMDSZ által kezdeményezett hosszas tárgyalás-sorozat eredményeként a napokban a tanügyminiszter és a református, valamint az unitárius egyház püspökei aláírták a felekezeti és felekezeti jellegű iskolákra vonatkozó protokollumot Bukarestben.

Forrás: http://www.erdon.ro/fontos-lepes-az-autonomia-megvalosulasahoz/2794413

Csűry István királyhágómelléki református püspök az Erdély Online-nak kifejtette: ez egy nagyon régóta várt esemény volt, ugyanis még a kilencvenes évek elején született egy protokollum, mely azóta érvényét veszítette. Ugyanakkor a 2011-ben megjelent tanügyi törvény az egyházakkal való kapcsolatot üresen hagyta. Az ortodox egyházzal az állam kötött egy hasonló egyezményt, melynek kapcsán az elmúlt esztendő végén sikerült az RMDSZ vezetőivel, nevezetesen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnökkel, parlamenti képviselővel tárgyalásokat folytatni. A reformátusok amúgy már egy ideje dolgoztak ezen, vagyis több alkalommal is megpróbálták a protokollumot tető alá hozni. Ennek az egyeztetésnek a nyomán azonban sikerült a honatyának ezt az ügyet előremozdítania, amiért köszönet illeti Király András államtitkárt is, aki ugyancsak segített nyújtott abban, hogy a református anyaszentegyház nevében március 18-án aláírhatta ezt a megállapodást.

Mint köztudott, Romániában a református egyház két egyházkerületből áll, ezért Csűry István a zsinat nevében, mint ennek elnöke látta el kézjegyével a dokumentumot. Hangsúlyozta: nagyon örvend annak, hogy végre eljutottak egy olyan stádiumba, amikor maga a román hatalom, illetve ezen belül az oktatásügyi minisztérium is rájött arra, hogy ezt a dolgot rendezni kell, hiszen ha arról beszélünk, hogy jövő, vagy gyermekeinknek a boldogulása, akkor minden további nélkül ez egy hatalmas előrelépésnek számít. Másfelől pedig meglátása szerint azért is nagyon fontos ez a protokollum, mert az iskolák autonómiájának, illetve fejlődésének egyik fokozatát is jelenti. Megjegyezte: akkor, mikor arról beszélünk, hogy elismeri-e a felekezeti oktatásnak ilyen formában való létezését a román hivatalos tanügy, ez egy lépés arra nézve, hogy az iskoláiknak igenis meglesz a megfelelő tekintélye. Hozzátette: ennek nyomán nagyon fontosnak tartja azt, hogy a tanári kar, illetve az igazgatók kinevezésében a korábbi bizonytalanságok elmúltak.

– Egyértelmű, hogy ha a felekezeti oktatásról beszélünk, minden felekezetnek a hitvallása szerinti tanári kar, illetve igazgatóság felállítása a lényeges. Amikor 2015-ben erdélyi autonómiáról beszélünk, akkor nagyon fontos azonban látni azt is, hogy akkor fogunk az autonómia felé egészséges és erőteljes lépéseket tenni, ha megvannak a megfelelő intézményi autonómiák. Ezért nem lenne szabad elveszíteni az egyház autonómiáját, amely bár létezik, de nagyon sok hiányossággal, ezért kell az oktatási autonómiát megerősíteni, és én ezért harcolok állandóan azért, hogy meglegyen az egészségügyben is a magyarok autonómiája. Megítélésemben csak ezek után lehet bármilyen másfajta autonómiáról beszélni- nyomatékosította az egyházfő.

Különböző fejezetek

Szűcs Éva tanügyi előadótanácsos arról tájékoztatta honlapunkat, hogy a protokollum különböző részekből áll. Egy elvi jellegű bevezető fejezettel kezdődik, ami leszögezi az egyházak szerepét a tanügyben, illetve hogy az állam miért támogatja azt, hogy az állam részt vegyen a gyermekek és a fiatalok nevelésében. Miért fontos ez, milyen pluszt eredményez a személyiség-formálásban. Emellett természetesen felsorolja azokat a törvényeket is, amelyek alapját képezik az együttműködési szerződésnek. Ezután három fejezetben tárgyalja részletesen pontokban szedve az oktatás különböző területein az egyházak és a tanügy kooperálási lehetőségeit. Kitér kimondottan az iskolákban folyó felekezeti szintű vallásoktatásra, arra a bizonyos heti egy órára, mely része a törzsanyagnak, és amelynek igényléséről március 6-ig a szülőknek, illetve a nagykorú diákoknak nyilatkozniuk kellett. Ezután a felekezeti iskolákról esik szó, azokról, melyek a rendszerváltozást követő években indították újra a tevékenységüket, hiszen történelmi múlttal rendelkeznek, de az államosításkor megszűntek. Végül az egyetemi oktatás következik, ami jelen esetben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet jelenti, és nyilván a Babeş- Bolyai Tudományegyetem keretében működő tanárképzési kart.

– Szakemberként azért tartom fontosnak ennek a protokollumnak a megszületését, mert a kilencvenes évek óta valós tevékenységet fejtünk ki a tanügyi területen. Rengetegen hagyták el végzősként a református iskolák padjait, és jó az, ha az egyház és a tanügy olyan partneri viszonyban végzi a nevelést, mely szabályozva van. Semmi újat nem hoz igazából tehát ez a protokollum azon túl, amit a törvényi keretek biztosítanak számunkra, viszont ebben az együttműködési nyilatkozatban ezeket megerősítjük, és kihangsúlyozzuk a legfontosabb részeket. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azt is, hogy például a vallástanárok munkába állása esetében rögzítve van, hogy ajánlólevelet kell kapjon az a pedagógus, aki erre a szolgálatra vállalkozik. Egyházi ajánlás nélkül tehát nem kerülhet be pályázó a tanügyi rendszerbe, fel kell vállalnia egy bizonyos értékrendet. Ez azért is lényeges, mert mi nem azért ragaszkodunk csupán az iskolai vallásoktatáshoz, hogy ez is egy tantárgy legyen a palettán, hanem amiatt, mert a gyülekezetekhez szeretnénk elvezetni a gyermekeket, a családokat. A vallástanárnak pedig élő kapcsolata van az egyházzal, a gyülekezettel, ahonnan érkezik. Ugyanígy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a középiskoláinkban most már Istennek hála van elemi és gimnáziumi tagozat is, tehát szépen kinőtték magukat ezek a tanintézmények-nyilatkozta az előadótanácsos.