KÖZLEMÉNY

„Nem követelünk semmit, ami nem volt a mienk, de amit őseink hagytak reánk, nem fogjuk veszendőbe hagyni. Ha a mi generációnk nem birtokolhatta az ősi vagyont, mindent megteszünk, hogy utódaink birtokon belülre kerüljenek. Történelmi felelősségünk, hogy csakis a jót kövessük, és ha kell, követeljük. Hirdetjük a törvény megtartását, és elítéljük a törvény eltiprását. Az égbe kiáltó gazságot, nagyon jól tudjuk, egyedül igazsággal lehet megsemmisíteni” – mondta Csűry István püspök egy, a kommunista önkény által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgető nemzetközi értekezleten.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói 2015. szeptember 30-án, Bukarestben ismertették a romániai restitúció hiányosságait a sajtó, az európai uniós országok, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Svájc diplomáciai testületeinek jelenlétében. Egyházkerületünk elöljárójának megnyitó gondolatai Ézsaiás próféta intelmeire épültek:„Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség, azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű!” (És.5, 20)

(Fotó: Kiss Gábor)

A román diplomácia sikerpropagandáját ellensúlyozva Csűry István püspök azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogokról, a tulajdonhoz való alkotmányos jogról, a kisebbségi helyzetűek támogatásáról megannyi törvény, rendelkezés, ünnepi nyilatkozat, országok közötti szerződés született, csak éppen ezek végrehajtása maradt torzóban. „A tulajdon szentségét a kommunizmusban sárba taposták, és mai napig nem sikerült azt letisztogatni a megalázottak javára; Isten igéjének értelmében viszont, jaj volna nekünk, ha a reánk szabadított rosszat jónak mondanánk” – mondotta.

Antal János előadótanácsos tételesen adatolt képet nyújtott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakövetelt ingatlanainak helyzetéről. A romániai restitúciós folyamat visszásságairól szólva azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar egyházak nem öncélúan, hanem felvállalt társadalmi szolgálatuk érdekében követelik vissza a jogtalanul elkobzott közösségi javakat.

Köztudomású, hogy a különböző kormányrendeletek, három érvényes törvény és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak csupán felét vehették birtokba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok harmada került.

2015. október 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Tájékoztatási Szolgálata