Forrás: http://www.reformatus.hu/mutat/14597/

„Az eszméknek nincs nemzetisége vagy felekezete, bár a vallásszabadság ünnepe egyházunkhoz kötődik, nem birtoka azoknak, akik elkezdték” – fogalmazott Kovács István unitárius közügyigazgató, a vallásszabadságot elfogadó határozat és a Magyar Unitárius Egyház megalakulásának 450 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Egész éven át tartó ünneplésre készül az unitárius egyház közel fél évezredes fennállása alkalmából. Az ünnepségsorozat első állomása január 12-én Kolozsvár, majd 13-án Tordán ünnepelnek. A 450 éve elfogadott tordai vallásbéke egyszerre jelentette a szabad prédikátorválasztás jogát – először Európában – és az unitárius egyház megalakulását. Az évben várható programokról és a vallásszabadság jelentőségéről tartottak sajtótájékoztatót január 9-én Kolozsváron az unitárius egyház vezetői: Bálint Benczédi Ferenc püspök, Kovács István közügyigazgató, Farkas Emőd főgondnok és Gyerő Dávid főjegyző.

Világmegváltoztató érték

„Hitünk szerint a reformáció nem állt meg, ebből a szempontból a 2018 esztendő nagyon fontos az unitáriusok számára, hitem és véleményem szerint az 1568. január 6. és 13. között tartott tordai országgyűlés egyetemes igazságot fogalmazott meg” – mutatott rá Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. 2018 ezért a vallásszabadság éve az unitárius egyház számára, ugyanakkor – mint mondta –, ez az érték bármely ember számára fontos.

Kovács István közügyigazgató elmondta, az unitáriusok szeretnének méltóképpen ünnepelni és visszatalálni a 16. század eszmeiségéhez, figyelve arra, hogy a múltba tekintés ne öncélú legyen, hanem hordozzon üzenetet a ma emberének is. A közügyigazgató szerint a vallásszabadságról szóló törvény épp úgy forradalmasította a világot, mint a Holdra szállás vagy a repülés. Bár a 21. században élőknek ezek már természetes dolgok, olykor érdemes Isten perspektívájából is az eseményekre tekinteni. „Ha az identitás oldaláról vizsgáljuk a 16. század eseményeit, rádöbbenünk, hogy a szellem, a lelkiismeret és a vallás szabadságának megengedése a gyökere annak, amit a mai nyugati társadalom demokráciának nevez – foglalta össze a közügyigazgató, majd hozzátette – az emlékezés csak akkor méltó 1568 szellemiségéhez, ha közösen emlékezünk az erdélyi felekezetekkel.”

Január 12-én 17 órától a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Ekkor mutatják be Alan Williams brit zeneszerző Híd menny és föld között című művét, amelyet a vallásszabadság törvénye ihletett.

Január 13-án 10:30-tól a tordai római katolikus templomban tartott ökumenikus, ünnepi istentiszteleten kerül sor a 2018-as jubileumi év hivatalos megnyitójára. Az istentisztelet díszvendége Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke. Az ünnepi istentisztelet után avatják fel Liviu Mocan szobrászművész Ad astra (A csillagok felé) című köztéri alkotását, amely a vallásszabadság kihirdetését örökíti meg.

Január 23-án az Európai Unió szívében, Brüsszelben rendeznek alkalmi kiállítással egybekötött konferenciát, amelynek keretében az egyesült Európa egyik alapértékét, a vallásszabadságot méltatják, amelyet legelőször Erdélyben fogalmaztak meg.

Március 9-én Budapesten, az Országházban ünnepi ülést tartanak, amelynek keretében a mai magyar törvényhozók megemlékeznek a jogelődnek számító Erdélyi Országgyűlés 450 éves határozatáról.

Július 7-én Kolozsváron, a volt Belső-Magyar utca 14. szám alatt nyitja meg hivatalosan kapuit a Vallásszabadság Háza.

Július 9-én a frissen felavatott unitárius központban nemzetközi tudományos konferencián járják körül a vallásszabadság múlt- és jelen állapotát.

December 8-án Kolozsváron ünnepi zsinattal, valamint Dávid Ferenc-szobrának felavatásával zárul a jubileumi év.

A programok közül kiemelt jelentőségű a január 13-i ökumenikus istentisztelet, ahol a tervek szerint elfogadnak egy felterjesztést, melyben kérik a magyar országgyűlést, hogy január 13-át nyilvánítsák a vallásszabadság napjának. A felterjesztés elfogadásáról az országgyűlés március 9-i ünnepi ülésén dönt. Emellett fontos üzenet a brüsszeli ünneplés is, mert emlékezteti rá Európa országait, hogy 450 éve Tordán született meg a vallásbéke.

Közös ünnep

„Bár az 1568-as határozat teremtette meg annak lehetőségét, hogy egyházunk intézményes kereteket szerezhessen, úgy gondoljuk, hitünk nem 450 éves, hanem visszatérés a tiszta, jézusi keresztyénséghez” – fogalmazott Farkas Emőd főgondnok. Mint mondta, az ünnepségsorozat célja, hogy bemutassák: az unitárius egyház nem múltba néző felekezet, hanem élő közösség, melynek tagjai hálával ünnepelnek a jubileumi esztendőben.

A magyar kormány több mint 1 milliárd forinttal támogatja az unitárius emlékévet, melynek köszönhetően lehetőség nyílik felújítási munkálatokra és emlékművek, szobrok felavatására is.

Gyerő Dávid főjegyző arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon élnek unitáriusok, hanem az Egyesült Államokban és Nagy-Britaniában is. A különböző területeken élő hittestvérek együtt ünnepelnek majd az év során: nemzetközi szervezetük, az International Council of Unitarians and Universalists virtuális vallási párbeszédre teremt lehetőséget, melybe bárki bekapcsolódhat.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Magyar Unitárius Egyház