„És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.” (Lukács 1,41-42)
Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Május első vasárnapján évről évre megemlékezünk az édesanyai szeretetről, amely Isten ajándéka mindannyiunk életében. Ez az a kincs, amely által Isten boldogabbá akarja tenni az ember, a család, a társadalom életét. Boldog az a nő, aki gyermeket ölelhet. A szülés csodája által avatódik anyává, Isten eszközévé és tanulja meg, hogy az anyaság kiváltság: „Mert az anyaméh gyümölcse, jutalom!”(Zsoltár 127,3). Az anyaság Istentől való küldetés, nem lekicsinylendő és nem is szabad túlértékelni, úgy kell megbecsülni, ahogy Isten adja. Rendkívüli megtiszteltetés számunkra Isten teremtő munkájában részt venni úgy, hogy a szívünk alatt megfoganó kicsi új életet kilenc hónapon át méhünkben hordozzuk, majd világra hozzuk és szeretettel támogatjuk az emberré válás útján.
Mária a Megváltó Jézus Krisztus édesanyja és Erzsébet az ő rokona, Keresztelő János édesanyja. Az ő találkozásukról szól a mai üzenet. Az áldott állapotban lévő édesanyák számára ez az időszak kiemelkedően fontos és különleges. Mária még csak rövid ideje kapta az angyali hírt, hogy ő lesz a világ Megváltójának édesanyja. Az ő Fia Szentlélektől fogantatva érkezik ebbe a világba. Erzsébet pedig, Keresztelő Jánosnak, a nagy prófétának édesanyja lesz, akit hosszú évek imameghallgatásaként ajándékoz az Úr az idősödő házaspárnak. Zakariás pap, az Erzsébet férje, hitetlenkedve fogadja a gyermekáldás hírét, de Erzsébet alázattal veszi tudomásul, hogy Istennél minden lehetséges. Nem lehet akadály az előrehaladott kor sem a szülővé válás útján. A születendő gyermek a Messiás útkészítője lesz.
Két különleges küldetésben lévő édesanya megható története áll lelki szemeink előtt. Istennek engedelmeskedve, alázattal fogadják megbízatásukat. Mária híres bizonyságtétele minket is engedelmességre buzdít anyai küldetésünk hűséges vállalásában:” Ímhol az Úr szolgálóleánya, legyen nékem a te beszéded szerint!”(Lukács 1,38)- mondja Mária az angyalnak, és elmegy Zakariás és Erzsébet otthonába, hogy így szembesüljön a másik csodával, amit Isten az idős házaspár életében cselekedett. Személyesen is megbizonyosodhat arról, hogy Erzsébet idős kora ellenére gyermeket vár, hat hónapos várandós ekkor.
Megható jelenetnek vagyunk a tanúi, ahogyan a találkozás pillanatában Erzsébet méhében a magzat repesni kezd a közeledő Mária és a méhében lévő isteni Gyermek üdvözléseként. Erzsébet, betelve Szentlélekkel, prófétai kijelentést ad az érkező Máriának: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön énhozzám?”(Lukács 1,42-43). Mekkora szeretettel ölelik át egymást ezek az édesanyák! „Ímhol az Úr szolgálóleánya!”- mondja Mária az Úr angyalának alázattal fogadva különleges küldetését, Erzsébet pedig irigység nélkül örül annak, hogy asszonytársát Isten nagyobb dicsőségre hívta el:” Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.” Erzsébet az idősebb nő, mégis alázattal és hódolattal hajol meg fiatal rokona előtt.
Három hónapot töltenek együtt Erzsébet kedves otthonában. A boldog várakozás áldott hetei ezek! Van idő a közös imádságra, boldog tervezgetésre, bizalmas beszélgetésekre és az álmodozásra arról az időről, amikor ölben tarthatják fiaikat. Most még a születendő gyermekekre gondolnak, arra, ahogyan babusgatják, ápolgatják majd kicsinyeiket. Most még nincs szó a felnövekvő fiak szenvedéseiről. A születés előtti várakozás csendes hetei még nem a megpróbáltatásokról szólnak. De az Isten előtti elcsendesedés, a sok imádság által felkészülnek a nehezebb élethelyzetek elfogadására is. Amikor Jézus Krisztus meghal a kereszten, az édesanya elsiratja a fiát, de tudja, hogy fia halálával a bűnből való váltságot és az örök életet szerezte meg az egész világnak. A harmadnapra feltámadt Jézus Krisztus örök életet ajándékoz a benne hívőknek.
Keresztelő János sem menekülhet meg Heródes haragja elől, az ő sorsa is tragikus sors. Jézus Krisztus őszinte elismeréssel szól róla:” azok között, akik asszonytól születtek, egy sincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál; de aki kisebb az Isten országában, nagyobb ő nála. (Lukács 7, 28). Hány édesanya tervez boldog jövendőt születendő gyermekének! De ha jönnek a próbák, fájdalommal teli időszakok szülők és gyermekek életében, nem lehet azokat elkerülni. Egyedül Istentől kaphatunk hitet, erőt, reménységet, hogy tudjuk életünket és szeretteink életét az Ő kezébe tenni, bízva megtartó erejében. Mi békére neveljük fiainkat és leányainkat, mert tudjuk, hogy „a jövendő a béke emberéé.” (Zsoltár 37,37). Mégis szomorú szívvel láthatjuk, hogy mennyi áldozatot követel a háború, mennyi fölösleges vérontás van a Földön. Emberek hogyan veszítik el szeretteiket, anyák, feleségek, gyermekek hogyan siratják elveszített hozzátartozóikat. Imádkoznunk kell a világjárvány és a háború megszűnéséért, hiszen Jézus Krisztusnál van a mi szabadításunk, akinek a sebeivel gyógyulhatunk meg. Ő így biztatja anyaszentegyháza népét:”Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”(Máté 28,20).
Közös e két édesanya sorsa, amit a mindenható Isten szánt nekik. A gyermekáldás ajándékával és küldetésével indítja el őket együtt az életúton. Életük meghatározó kincse az élő Istenbe vett hit, az alázat és az engedelmesség. Mindenkinél jobban értik az élet Istenét, mint bölcsen cselekvő szuverén Urat, és jobban értik egymást is, hisz mindkettőjükkel csodát cselekedett az Úr. Áldott közösségben vannak Istennel, akitől édesanyai feladatukat kapták, akihez könyörgésükben bizalommal fordulhatnak kicsinyeikért, és áldott közösségben vannak egymással is. Találkozásuk jó lehetőség arra, hogy sokat beszélgessenek egymással és együtt dicsőítsék az örökkévaló Istent, és így készüljenek fel az anyaságra. Jól összeillik az idősebb nő bölcsessége a fiatalabb nyitottságával. Erősödő Isten-kapcsolatuk valóságos erőforrás arra, hogy gyermekeiket a születéstől, a nevelés gondjain át a felnőtté válásig elvezessék. Ez a feladata ma minden édesanyának és keresztyén asszonynak. Az anyáknak ma is össze kell fogniuk a világ sorsának jobbrafordulásáért, mert csak így védhetik meg gyermekeiket a gonosz támadásától.
A nőszövetségi alkalmak, bibliaórák áldásul szolgálnak az igét tanulmányozó, az Istenhez az övéikért imádkozó édesanyáknak. Alkalom és lehetőség arra, hogy együtt kérjünk Istentől tanácsot és útmutatást gyermekeink hitéletének támogatására. Isten az ő Fiát adta azért, hogy gyermekeink boldogok lehessenek, élő hitű, Krisztus követő felnőttekké váljanak. Mi Jézus által lehetünk mindannyian Isten gyermekeivé. Emberi kapcsolatainkat is az Úr szenteli meg. Az édesanyák baráti, testvéri közössége, imaélete, szeretetszolgálata az utánunk jövő nemzedékek és az egész Anyaszentegyház javát szolgálja. Isten áldása kísérje életünket, és legyen ebben segítségünkre!
Áldott anyák napját kívánok a Nőszövetségeknek, gyülekezeteknek, szülőknek és gyermekeknek.
Szeretettel,
Bogya-Kis Mária