Választási szabályzat
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. szakasz: Jelen szabályzat az általános és egyetemes titkos választások elvét valósítja meg.
a. Egyházközségi szinten az egyház minden választó tagjának biztosítja a lelkiismerete szerint való jelölést. Férj-feleség, szülő-gyerek, testvérek, együttes jelölése esetén a jelöltek közül az egyiknek vissza kell lépnie. Egyházmegyei és egyházkerületi szinten testületi jelölés történik.
b. A titkos szavazás biztosítani kívánja a választók teljes lelkiismereti szabadságát.
2. szakasz: Egyházi tisztségekre általánosan jelölhetők azok a választói névjegyzékbe felvett, 25. életévüket betöltött, köztiszteletben álló, tiszta erkölcsű, egyházi szolgálatra alkalmas, konfirmált egyháztagok, akiknek családi élete kifogástalan, az istentiszteleteket rendszeresen látogatják, úrvacsorával rendszeresen élnek és az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartják.
Egyházi tisztségre nem jelölhetők és választhatók, akik a Fegyelmi Szabályzat 30. §.-ban felsorolt fegyelmi vétségek miatt jogerős ítélet alatt vannak. Továbbá, akik tisztségükről önkényesen lemondtak, a soron következő választáson nem jelölhetőek.
A lelkészjellegű tisztségekre azok az aktív, egyházi szolgálatban álló lelkipásztorok jelölhetők, akik a (II.) egyházi lelkészképesítő vizsgával és legkevesebb 6 év önálló lelkipásztori szolgálattal rendelkeznek.
A csonka időtartamú ciklus nem számít választási ciklusnak.
Egyházi tisztségekre nem jelölhetők azok, akik a múltban és napjainkban bizonyíthatóan egyházunk kárára jártak el, akik jogerős fegyelmi határozattal megfosztattak tisztségüktől.
Az egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati lelkészjellegű tisztségekre nézve szükséges az Átvilágító Bizottság tisztázó határozata, vagy az átvilágítást kezdeményező kérvény letételének bizonyítása. Az egyházmegyei és egyházkerületi főgondnokokra nézve ugyanezen eljárás érvényes.
A választhatósági korhatárt tekintve a Kánon rendelkezései érvényesek.
3. szakasz: A választások lebonyolítására és felügyeletére Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) alakul. Az EVB tagjait az Egyházmegyei Közgyűlés választja úgy, hogy minden egyházmegye képviselve legyen egy-egy lelkészi, presbiteri, valamint póttag által. Az Egyházkerületi Közgyűlés jóváhagyja és megbízza a megválasztott tagokat, akiket az egyházkerületi elnökség 30 napon belül alakuló ülésre hív össze. Az EVB az Egyházkerületi Közgyűlés felügyelete alatt működik és ennek alkalmanként jelentést tesz.
Az Igazgatótanács jogász segítségét biztosítja az EVB számára.
AZ EVB JOG- ÉS HATÁSKÖRE
a. Az EVB alakuló gyűléssel kezdi meg tevékenységét, mely alkalommal saját kebeléből elnököt és jegyzőt választ.
b. Az EVB kivizsgálja a jelöltek személyével kapcsolatos óvásokat, panaszokat és az érintettek meghallgatásával dönt a jelöltek minősítése tárgyában. Titkos szavazással meghozott, alaposan indokolt jogerős határozatát írásban közli az óvást benyújtóval, az illető jelölttel, valamint az őt jelölő testülettel. Az EVB elnöke önmagában semmiféle határozatot nem hozhat.
c. Az EVB felügyel a választások szabályszerűségére. Szabálytalanság esetén a választást ugyanazon a szinten és helyen megismételteti.
d. Az EVB tagjainak is jogukban áll óvást benyújtani, viszont annak intézésében és a határozathozatalban nem vehetnek részt.
e. Az EVB eljár és intézkedik valamennyi, a választásokkal kapcsolatos olyan kérdésekben és esetekben, melyeket jelen szabályzat kifejezetten nem utal más hatóságok és tisztségviselők hatáskörébe.
f. Az EVB megbízatása az új EVB alakuló ülésével szűnik meg.
g. Az egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi jelöléseket, illetve választásokat követő fellebbezési időben az EVB tagjai saját egyházmegyéjükben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek, amelyekről a bizottsági ülésen beszámolnak.
h. Az EVB határozatképes a tagok 2/3-os jelenlétével. A jogerős határozathozatalhoz a jelenlévők fele + 1 szavazata szükséges.
II.
EGYHÁZKÖZSÉGI JELÖLÉSEK ÉS VÁLASZTÁSOK
4. szakasz: Az egyházközségi jelölő és választó közgyűlések időpontját az Egyházkerületi Közgyűlés határozza meg, szem előtt tartva az előkészítést igénylő időtartamot.
5. szakasz: Minden olyan, 25. életévét betöltött egyháztag jelölhető, aki a választói névjegyzékben szerepel, a Kánon és jelen szabályzat feltételeinek eleget tesz. Minden egyháztag jelölhet, aki a választók névjegyzékében szerepel.
6. szakasz: A presbiteri, valamint gondnoki, főgondnoki tisztséget betöltők választási ciklusa a Kánon 40.-43.§. által szabályozott. Minden presbiter, gondnok, főgondnok újraválasztható.
7. szakasz: Presbiteri tisztségre az egyházközségi jelölő közgyűlés jelöl, melyet a megelőző két vasárnapon istentiszteletek alkalmával hirdetnek ki.
A jelölő közgyűlés előtt egy héttel, a rendes vasárnapi istentiszteleten a presbitérium a gyülekezet kebeléből egy 7 tagú ügyintéző bizottságot választ, oly módon, hogy a bizottság 3 tagját a presbitérium továbbra is szolgálatban maradó tagjai, 3 tagját pedig a gyülekezeti tagok adják. A bizottság hetedik tagja hivatalból a lelkipásztor.
Az ügyintéző bizottság saját kebeléből megválasztja elnökét és jegyzőjét. A bizottság feladata a jelöltek választhatóságának megállapítása, valamint a jelöltek ellen beérkező panaszok kivizsgálása és a jelölés menete rendjén a jelölőcédulák kiosztása.
8. szakasz: A tisztségekre való jelölés az egyházközség pecsétjével ellátott jelölőcédulákkal történik. A jelölőcédulákra a jelölt nevének, foglalkozásának és/vagy lakcímének feltüntetése szükséges. A jelölőcédulákra kerülő nevek száma nem haladhatja meg a választandó presbiterek számának felét.
9. szakasz: A jelölőcédulát az egyháztagok a jelölő közgyűlésen az intézőbizottságtól veszik át, a választói névjegyzék alapján.
10. szakasz: A jelölő közgyűlésre a kijelölt napon, a vasárnapi istentiszteletet követően kerül sor, oly módon, hogy a templomból kivonuló gyülekezet az erre a célra előkészített urnákba helyezi jelölőcéduláját, a választott ügyintéző bizottság felügyelete mellett. Minden szavazásra jogosult csak egy jelölőcédulát helyezhet el.
Az ügyintéző bizottságon kívül a közgyűlés 5-7 tagú számlálóbizottságot választ, melynek feladata az eredmények összesítése. A számlálóbizottság tagja lehet minden választásra jogosult egyháztag, de kötelező módon 2 tagja presbiter kell legyen, kivéve az egyházközség elnökségét. Saját kebeléből elnököt és jegyzőt választ.
A jelölést követően a számlálóbizottság összeállítja a jelöltek névsorát, foglalkozásuk és/vagy lakcímük megjelölésével, a jelölések számának megfelelően, csökkenő sorrendben, és még aznap a templom kapujára közszemlére kifüggeszti.
A jelölő közgyűlésről jegyzőkönyvet vesz fel, azt hitelesíti. A jelölőcédulákat és a jegyzőkönyvet a ciklus végéig az egyházközségi levéltárban megőrzésre helyezi el.
A lelkipásztor, a jelölő közgyűlés alkalmával, felhívja a választók figyelmét arra, hogy a jelöltekkel szemben kifogással élhetnek, melyet a jelölő közgyűlést követő három napon belül írásban nyújthatnak be a lelkipásztori hivatalba. A soron következő istentiszteleten a hirdetés rendjén ismerteti a jelöltek névsorát.
A panaszok elbírálása az ügyintéző bizottság hatáskörébe tartozik. A tárgyalásra be kell hívni a panasztevőket, valamint mindazokat, akik ellen panaszt nyújtottak be, hogy védekezésüket előterjeszthessék.
Az ügyintéző bizottság négy napon belül határozatot hoz, és azt az érintettekkel írásban közli. A határozat átvételét kézjeggyel kell igazolni.
Az ügyintéző bizottság határozatának megfellebbezését az EVB elnökéhez kell benyújtani három napon belül. Az EVB nyolc napon belül véglegesen intézkedik az ügyben.
11. szakasz: A jelölő közgyűlést követő második vasárnapon a lelkipásztor első ízben kihirdeti a választó közgyűlés időpontját.
12. szakasz: A jelölő közgyűlést követő harmadik vasárnapi istentiszteleten történik a jelöltek gyülekezet előtti megkérdezése és bemutatása, valamint a választó közgyűlés második ízben való meghirdetése. A jelöltek kézjegyükkel igazolják vállalásukat.
Az ügyintéző bizottság gondoskodik a jelöltek ez alkalomra szóló időbeni meghívásáról. Amennyiben valamelyik jelölt nem tud megjelenni, írásban juttatja el nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megválasztása esetén vállalja-e a presbiteri tisztséget. Aki semmilyen módon nem nyilatkozik, kizárja magát a jelöltek sorából.
A tisztséget vállalókból áll össze a presbiterjelöltek végleges névjegyzéke. A választólapokra a megválasztandók számának legtöbb a kétszerese kerülhet fel a jelölések számának megfelelő, csökkenő sorrendben. A választólapra felkerülhet az, aki legalább 2 jelölést kapott. Az utolsó hely(ek)re azonos számú jelölést elértek között az ügyintéző bizottság sorsolással dönt.
13. szakasz: A presbiterválasztó közgyűlésre a megkérdezés utáni vasárnap kerül sor.
Az istentisztelet után a lelkipásztor ismerteti a titkos szavazás módját. Ezt követően 5-7 tagú szavazatszámláló bizottságot választanak, melynek nem lehet tagja az egyházközség elnöksége és egyik jelölt sem. A szavazatszámláló bizottság a maga kebeléből elnököt és jegyzőt választ.
Az ügyintéző bizottság tagjai szétosztják a választók között a választólapokat, melyek a presbiterjelöltek végleges névsorát tartalmazzák. Ellenőrzik, hogy csak a választásra jogosultak szavazhassanak.
A választók a választottaik neve elé egy-egy plusz (+) jelet tesznek. Minden választó annyi nevet jelölhet meg, ahány jelöltet a presbiteri tisztségre méltónak tart, de nem többet mint a megválasztandó presbiterek száma.
A templomból kivonuló gyülekezet urnába helyezi az összehajtott szavazólapokat. A bizottság tagjai őrködnek a választók jogosultsága felett.
A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság azonnal munkához lát. A megválasztottakról névsort készít a kapott szavazatok csökkenő sorrendjében, a közgyűlésen meghirdetett és a Kánon által meghatározott számban. A sorban ezután következőkből kerülnek ki a Kánon által megszabott számban a pótpresbiterek.
Az utolsó helyre azonos szavazatszámmal kerülő presbiterek, illetve pótpresbiterek között a számlálóbizottság sorshúzással helyben dönt.
A bizottság a választásról jegyzőkönyvet készít, melyet a szavazólapokkal együtt a következő választásig az egyházközség levéltárába megőrzésre helyez.
A választás eredményét 24 órán belül közzé kell tenni. A közzétételtől számított 15 nap a fellebbezési határidő. A fellebbezések elbírálása a Kánon 47 § alapján történik.
Az újonnan megválasztott presbitérium a fellebbezési idő lejárta után 3 napon belül megtartja első ülését, melyen saját kebeléből titkos szavazással megválasztja az egyházközség főgondnokát és/vagy gondnokát.
A főgondnok és gondnok megválasztása külön menetben történik és a tisztség elnyeréséhez a szavazatok több mint fele elnyerése szükséges. Amennyiben egyik jelölt sem éri el az 50% + 1 szavazatot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott között új választást kell elrendelni.
A soron következő vasárnapon a lelkipásztor kihirdeti a presbiter-, illetve gondnokválasztás jogerőre emelkedett végeredményét és sor kerül a gyülekezetben az ünnepélyes eskütételre.
Azokban az egyházközségekben, ahol az Egyházkerületi Közgyűlés engedélye nélkül tartottak presbiterválasztást, ott a választások eredménye semmisnek tekintendő és el kell rendelni a választási ütemterv szerinti új választásokat.
Az EVB tudtával a választások lebonyolításában egy hét eltérés lehetséges.
III. EGYHÁZMEGYEI TISZTSÉGVISELŐK
JELÖLÉSE ÉS VÁLASZTÁSA
14. szakasz: Az illetékes egyházmegye EVB tagjai összeállítják a tisztségeket tartalmazó listát (Kánon 67§) és azt minden anyaegyházközségnek időben kiküldik. Azon gyülekezetek, melyek az elmúlt esztendőre a jelölő közgyűlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat, elveszítik jelölői, választói jogaikat és képviselői a választhatóság jogát.
Minden egyházmegyei tisztségre mindegyik anyaegyházközség presbitériuma egy jelöltet állít. A jelölőlista kitöltését az illető presbitérium tagjai kötelező módon ellenőrzik. Az egyházmegyei tanácsot és fegyelmi bizottságot, valamint a kerületi közgyűlési tagokat illetően, azok létszámával azonos számú lelkészi, illetve presbiteri jelöltet állítanak.
15. szakasz: Az egyházmegyei jelölő közgyűlés alkotó tagjai ugyanazok mint a rendes közgyűlésé.
A jelölő közgyűlés saját kebeléből egy 5-7 tagú számláló bizottságot választ. Ennek a bizottságnak nem lehet tagja az egyházmegye elnöksége. A számláló bizottság saját kebeléből elnököt és jegyzőt választ.
A számlálóbizottság összesíti az egyházközségektől beérkezett jelölő íveket. A jelöltek listáját a jelölések számának megfelelően csökkenő számsorrendbe állítja. Az egyszemélyes tisztségekre szóló jelölések esetében az első három jelölt kerül a jelöltlistára, illetve a harmadikat követően annyi, ahány jelöltnek a jelölési száma a harmadik jelöltével megegyezik. A jelöltek névsorát tartalmazó összesítő listára csak azok kerülhetnek fel, akik legalább 2 jelölést kaptak. Az egyházmegyei fegyelmi bizottság és egyházkerületi közgyűlési tagok esetében a létszám kétszerese marad a jelöltlistán.
A jelöltek megkérdezése a tisztség elfogadása felől, a jelölőközgyűlésen történik, ahol a jelenlévők írásbeli nyilatkozatot tesznek, az igazoltan hiányzók pedig három napon belül szintén írásban juttatják el vállalásukat az Esperesi Hivatalba.
Minden jelölt csak egy egyházmegyei tisztségre vállalhat jelölést, kivételt képez a fegyelmi bizottságba és egyházkerületi közgyűlési tagságra való jelölés.
A szavazatszámláló bizottság munkájáról és annak eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel. A jelöltek listáját nyilvánosságra hozza, és a jelölőíveket, valamint a jegyzőkönyvet az egyházmegyei levéltárba megőrzésre helyezi. A jelöltlista alapján, a jelölőközgyűlésen megtörténik a jelöltek bemutatása.
A jelölőközgyűlést követő három napon belül az egyházmegye EVB tagjai, a jelöltek névsorát és a gyűlés jegyzőkönyvét átadják az EVB elnökének. A lelkipásztorok, istentiszteletek alkalmával, a gyülekezeteikben ismertetik a jelöltek névsorát.
A jelölőközgyűlést követő 15 napon belül, a jelöltek személyét illetően, óvást lehet benyújtani az EVB elnökénél.
A jelölőközgyűlést követő 15 napos óvási és 10 napos elbírálási idő elteltével áll össze a jelöltek végleges névjegyzéke. A jelölőközgyűlés napján minden anyaegyházközség megkapja az egyházkerületi tisztségekre és a zsinati tagságra szóló jelölőívet. A jelölőlista kitöltése presbiteri gyűlés keretén belül történik. A jelölőlista kitöltését a presbiterek kötelező módon ellenőrzik. A tisztségekre való jelölés nem korlátozódik az egyházmegye szolgálattevőire.
16. szakasz: A fellebbezési és elbírálási idő elteltével kerül sor az egyházmegyei választó közgyűlésre. Az egyházmegyei választóközgyűlés tagjai ugyanazok, mint a rendes közgyűlés tagjai (Kánon I. főrész 94 paragrafusa).
A tisztségek kettőződése esetén a szavazati jog nem átruházható.
17. szakasz: Az egyházmegyei választóközgyűlés istentisztelettel kezdődik. Az egyházmegyei lelkészi főjegyző számba veszi a szavazati joggal rendelkező résztvevőket, megállapítja a szavazásra jogosultak számát. Az elnökség ismerteti a közgyűlés törvényességét és határozatképességét.
A választóközgyűlés 2/3-os jelenlét mellett válik határozatképessé.
Az esperes ismerteti a választóközgyűlés napirendjét és a választás lefolyásának módját. Ezután felkéri a közgyűlést egy 5-7 tagból álló szavazatszámláló bizottság megválasztására, melynek nem lehet tagja a hivatalban lévő egyházmegyei elnökség. A megválasztott szavazatszámláló bizottság a maga kebeléből elnököt és jegyzőt választ.
Az egyházközségek tegyék lehetővé jelöltjeik közgyűlésen való megjelenését, azok számára is, akik nem közgyűlési tagok.
Az egyházmegye EVB tagjai által összeállított választólapot a számláló bizottság kiosztja a választásra jogosultak között.
A szavazás három menetben történik:
a. az első menetben az esperesi és főgondnoki tisztségre történik szavazás;
b.a második menetben az egyházmegyei tisztségviselőket választják meg.
A szavazás oly módon történik, hogy a szavazó az általa választott jelölt neve elé + (plusz) jelet tesz. Egyszemélyes tisztségre nézve csak egy jelölt választható meg, ellenkező esetben a szavazat – az illető tisztségre nézve– érvénytelen.
Az egyházmegyei lelkészi és presbiteri fegyelmi bizottsági tagok megválasztását illetően, annyi jelölt neve jelölhető, ahány fegyelmi bizottsági tagot határoz meg a Kánon I. főrészének 80. paragrafusa határoz meg.
A választók urnába helyezik a szavazólapokat. Ezt követően a számlálóbizottság összesíti a leadott szavazatokat.
Egyszemélyes tisztségek esetében az 50%+1 szavazati arány tekintendő eredményesnek. Ha egy jelölt sem nyerte el az egyszerű többséget, a két legtöbb szavazatot nyert személy jelölésével meg kell ismételni a szavazást. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt.
c. a harmadik menetben történik az egyházmegyei tanács megválasztása.
A választás második menete eredményének kihirdetése után – az egyházmegyei közgyűlés tagjai közül – titkos szavazással megválasztják az egyházmegyei tanácsot, a Kánon I. főrészének, 79. paragrafusa szerint.
A szavazás eredményét – menetenként – a számláló bizottság elnöke hirdeti ki.
A választásról a számláló bizottság által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni.
A szavazócédulákat és a jegyzőkönyvet, a számláló bizottság, borítékba zárva hat évre az egyházmegyei levéltárba titkos megőrzésre helyezi.
18. szakasz: A szavazás harmadik menetének befejezését követően – még a szavazatszámlálás előtt -, a számláló bizottsággal együtt, a választóközgyűlés egyházkerületi tisztségekre és zsinati tagságra jelölő közgyűléssé alakul át. Ennek érdekében, saját kebeléből, egy új 5-7 tagú számláló bizottságot hoz létre, aki elnököt és jegyzőt választ. A bizottság egy külön urnába összegyűjti a presbitériumok által kitöltött jelölőlistákat, és az urna felbontása után megszámolja és elkészíti az egyházmegye kerületi valamint zsinati összesített jelölőlistáját.
Az egyházközségek jelölőlistáinak összesítésekor minden egyes jelölés számon tartandó, hogy azokat az EVB más egyházmegyékből beérkező jelölésekkel összesíteni tudja.
Az egyházmegyei szavazatszámláló bizottság és a jelölő listákat összesítő bizottság egyazon időben egymástól függetlenül végzi munkáját. Ezt követően ismertetik az eredményt. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt.
19. szakasz: Az egyházkerületi tisztségekre és a zsinati tagokra történt jelölésekről a számláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, az eredményt a jelölő közgyűlésen ismerteti, és az egyházmegye EVB tagjai által továbbítja azt az EVB elnökéhez.
Az egyházmegyék EVB tagjai három napon belül intézkednek az illető egyházmegye jelöltjeinek megkérdezése felől, akik írásban nyilatkoznak, melynek elmulasztása kizáró jellegű. A nyilatkozatokat az EVB elnök összesíti.
IV. EGYHÁZKERÜLETI TISZTSÉGVISELŐK
ÉS ZSINATI TAGOK JELÖLÉSE ÉS VÁLASZTÁSA
20. szakasz: Az EVB az egyházmegyei jelölőközgyűlésre minden anyaegyházközség számára kézbesíti az egyházkerületi tisztségekre és a zsinati tagságra szóló jelölőívet. (lásd a 15. szakaszt) A kerületi tisztségekre és a zsinati tagságra történt egyházmegyei jelölőgyűlést követő 7 napon belül az EVB összesíti a jelölőlistákat. Azon egyházközségek, melyek a jelölőközgyűlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat, elveszítik jelölői, választói és választhatósági jogaikat.
Az összesítő jelöltlistára a három legtöbb jelölést kapott személy neve kerül, a jelölések számának megfelelően csökkenő számsorrendben, illetve a harmadikat követően annyi, ahány jelölt jelölési száma az övével megegyezik. Kivételt képez a fegyelmi bizottság, illetve a zsinati tagságra való jelölés. Ilyen esetben a megválasztandók számának kétszerese marad a jelöltlistán, a jelölések számának megfelelően, csökkenő sorrend szerint.
Minden jelölt csak egy tisztségre való jelölést vállalhat, kivételt képez: az igazgatótanácsi -, fegyelmi bizottsági – és a zsinati tagság.
Az EVB minden jelölttől írásbeli nyilatkozatot kér.
Az EVB még az összesítés napján közzéteszi a jelöltek listáját (Közlöny, Harangszó, KRE Honlapja), amelyen a Kánon által megszabott tisztségek szerepelnek. (Kánon 127§)
A választóközgyűlésig hátralévő időben az EVB gondoskodik a jelöltek nyilvános megismertetéséről és tisztességes népszerűsítéséről, egyházi sajtónk különszámban mutatja be őket.
A nyilvánosságra hozatal után számított 15 napon belül óvást lehet benyújtani a jelöltek ellen az EVB elnökénél. A 15 napos határidő letelte után az EVB 10 napon belül az óvások ügyében végleges döntést hoz.
21. szakasz: Az egyházkerületi választóközgyűlést az egyházkerület elnöksége hívja össze, a választási ütemtervben rögzített időpontra.
Az egyházkerületi választóközgyűlés alkotó tagjai ugyanazok mint a rendes egyházkerületi közgyűlés tagjai (Kánon 127 §).
Közgyűlési póttag csak rendes közgyűlési tag hiányzása vagy akadályoztatása esetén hívható be.
A tisztségek kettőződése esetén a szavazati jog nem átruházható.
Az egyházkerületi választóközgyűlés istentisztelettel kezdődik, mely alkalommal a rangidős esperes végzi a szószéki szolgálatot.
Az egyházkerületi elnökség,( püspök vagy főgondnok), a megbízólevelek számbavétele nyomán, az egyházkerületi főjegyző jelentése alapján, megállapítja a közgyűlés törvényességét és határozatképességét.
A választóközgyűlés határozatképes a tagok 2/3-os jelenlétével.
Ezt követően az elnökség ismerteti a napirendet, és felkéri a közgyűlést, hogy saját kebeléből 5-7 tagú szavazatszámláló bizottságot válasszon. A bizottságnak nem lehet tagja az egyházkerületi elnökség. A szavazatszámláló bizottság megválasztja elnökét és jegyzőjét.
22. szakasz: A szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a választás, illetve a szavazás lefolyásának módját.
A szavazás két menetben történik:
a. az első menetben – külön szavazólapon – megválasztják a püspököt és a főgondnokot.
b. a szavazás második menetében választják meg a többi tisztségviselőt.
A választójoggal rendelkező küldöttek a kapott szavazólapon szavaznak, oly módon, hogy az egyes tisztségekre választandó jelöltek közül annak neve mellé + (plusz) jelet tesznek, akit a tisztségre méltónak tartanak. Egyszemélyes tisztségnél csak egy név jelölhető meg. Ellenkező esetben az illető tisztségre vonatkozó szavazat érvénytelen.
A fegyelmi bizottsági tagságra jelöltek közül a választók négy lelkészi és három presbiteri jelöltre szavazhatnak. A soron következő hét jelölt – három lelkészi és négy presbiteri jellegű – póttag lesz.
A tizenkét legtöbb szavazatot kapott zsinati tagjelölt – hat lelkészi és hat presbiteri jellegű – a zsinat alkotó tagja lesz. A sorban következő nyolc jelölt – négy lelkészi és négy presbiteri jellegű – póttag lesz.
A választók urnába helyezik a szavazólapokat. Ezt követően a számláló bizottság összesíti a leadott szavazatokat.
23. szakasz: A szavazás eredményét menetenként a számláló bizottság elnöke hirdeti ki. Egyszemélyes tisztségek esetében az 50%+1 szavazat eredményes. Ha egy jelölt sem nyerte el az egyszerű többséget, a két legtöbb szavazatot nyert személy jelölésével a szavazást meg kell ismételni.
A választásról a számláló bizottság hitelesített jegyzőkönyvet készít,melyet a szavazóívekkel együtt az egyházkerületi levéltárban megőrzésre helyez.
24. szakasz: Az egyházmegyei és egyházkerületi választásokkal kapcsolatban fellebezni lehet a választást követő 15 napon belül a választásra jogosultak 1/10-nek közös, írásbeli kérése alapján.. A fellebezést az EVB elnökéhez kell benyújtani.
A fellebbezés ügyében az EVB 10 napon belül intézkedik, és annak eredményét a panaszosokkal és az érintettekkel írásban közli.
Amennyiben szabálysértés történt, a választást – indokolt esetben – az illető szinten meg kell ismételni.
A fellebezések lejárta után egy hónapon belül az egyházkerület alakuló közgyűlését a leköszönő elnökség hívja össze. Az alakuló közgyűlés első napirendi pontja az EVB jelentésének elfogadása. Ezt követően az új elnökség esküt tesz, melyet a leköszönő püspök vesz be. Ha az új püspök a leköszönő püspök is egyuttal, az új elnökség esküjét a jelen lévő esperesek közül a rangidős esperes veszi be. A közgyülés tagjai közül, titkos szavazással megválasztják az Igazgatótanács tagjait és az új püspök beveszi az esküt a megválasztott egyházkerületi tisztségviselőktől és a zsinati tagoktól.
25. szakasz: Amennyiben az egyszemélyes tisztségek megüresednek (haláleset, lemondás, fegyelmi eljárás), a soron következő rendes közgyűlésen, az egyházmegyei közgyűlések előzetes jelölése alapján töltendők be.
A zsinati tagsággal járó megüresedett tisztségeket a Kánon 111. paragrafusa alapján kell betölteni.
26. szakasz: E választási szabályzat érvénybe lép az Egyházkerületi Közgyűlés elfogadó határozatával.
A választásokra vonatkozó ütemtervet, az EVB javaslata alapján, az Egyházkerületi Közgyűlés fogadja el.